BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » A Debreceni Református Kollégium története    

Elektronikus kiadás

Támogatója

Őrváros – Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány

Felhasználási feltételek:

A PDF formátumú anyag szabadon letölthető, a nyomtatáshoz, további feldolgozáshoz a könyvtár engedélye szükséges.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ – Kocsis Elemér 5


TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A KEZDETEKTŐL A VÁRADI ISKOLA BEOLVADÁSÁIG (1660) – Bölcskei Gusztáv 9

A reformáció kibontakozása Debrecenben 10

Az iskola közjogi helyzete 14

A Kollégium belső szervezete, önkormányzata. (A falakon belüli szabadság) 16

Az oktatás tartalmi kérdései. (Tankönyvek – tanárok – módszerek) 23

Jegyzetek 37

DEBRECEN ISKOLÁJÁBÓL ORSZÁG ISKOLÁJA (1660–1703) – Makkai László 43

A kuruckori Debrecen viszontagságai 43

A Debrecenbe menekült váradi iskola múltja 48

Az egyesült debreceni és váradi iskola 1703–ig 51

A nagy tanárok pedagógiai munkássága 54

Martonfalvi Tóth György (54) Szilágyi Tönkő Márton (59) Lisznyai Kovács Pál (62)

Jegyzetek 64

A KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE A XVIII. SZÁZADBAN – Tóth Béla 66

A múlt továbbélése (1704–1738) 66

A város és a Kollégium a század elején (66) A Rákóczi szabadságharc kezdetén. Új törvények (67) A város és a Kollégium a szabadságharc alatt (71) A szabadságharc bukása után. (Tanítás, tanulás) (73) A tanulók társadalmi rendje, tisztségei (83) A Sedes scholastica működése. (Élet a tantermek körül) (86)

A felvilágosodás lépcsőin, küzdelem a Habsburg hatalommal 90

A professzorokról (91) Maróthi György (91) Szilágyi Sámuel (96) Szathmári Paksi István (98) Varjas János (99) Hatvani István (101) Sinai Miklós (108)

A szorongattatás évei. Harc a Ratio Educationis körül 113

Küzdelem a fennmaradásért (113) Támadás, védekezés (115) A Ratio Educationis és a Methodus (120)

Új utakon a jövő felé 125

Új iskolai törvények (125) Élő nyelvek tanítása (134) Egészségügy (135) Viselet (135) A diákság létszáma és összetétele (136)

A Kollégium és a felvilágosodás (Összefoglalás) 139

Jegyzetek 142

A NEMZETI MŰVELTSÉG JELENTKEZÉSÉNEK ÉS KIBONTAKOZÁSÁNAK KORA (1804–1849) – Bajkó Mátyás 151

A kései felvilágosodás ideje (1804–1833) 151

A tanulmányi rendszer (151) A korszak kiemelkedő tanáregyéniségei (159) Budai Ézsaiás (159) Sárvári Pál (162) Kerekes Ferenc (163)

A nemzeti reformok időszaka (1833–1848) 165

Az oktatási struktúra fejlődése (167) A reformkor kimagasló professzorai (173) Péczely József (173) Zákány József (175) A többi professzorról (178) A diákság létszáma és részvétele a kollégiumi műveltség nemzeti szellemű megújhodásában (179)

A forradalom és a szabadságharc ideje (1848–1849) 183

Jegyzetek 187

A KORSZAKVÁLTÁSOK ÉVSZÁZADA (1849–1950) – Csohány János 192

A Kollégium története 1849–1860 között 192

A Kollégium jogi helyzete az önkényuralom idején (192) Rendőri intézkedések kereszttüzében (195) Az elemi és a polgári iskola (196) Gimnázium és főiskola tagozatokra bontás előtt (197) Az önálló nyolcosztályos gimnázium (200) Az önálló jogakadémia (204) Az önálló teológiai tagozat (208) Nevezetesebb tanárok, diákok (210)

A Kollégium története 1861–1914 között 213

Az elemi és a polgári iskola (214) A gimnáziumi oktatás alakulása (215) A tanítóképző (227) A jogakadémia (232) A bölcsészeti akadémia (242) A teológiai tanszak és a teológiai akadémia (246) Az egyetemmé alakulás története (249)

A Kollégium története 1914–1950 között 252

A Lelkészképző intézet (255) A Református Tanárképző intézet (258) A gimnázium (260) A Kollégium Leánynevelő intézete, Leánygimnáziuma, Leánylíceuma és Tanítóképzője (264) A tanítóképző 1914–1948 (266) A líceum és a tanítóképző intézet 1938–1948 (269) A polgári iskola (274) A Kollégium négyszázéves jubileuma (276)

Szegények iskolája – ország iskolája” 279

Jegyzetek 294

A KOLLÉGIUM AZ 1951–1987 KÖZÖTTI ÉVEKBEN – Kocsis Elemér, Szabó László

Ambrus 301

A Kollégium szervezetének alakulása 1951 után 301

A Kollégium feladatai és jelentősége legújabb korszakában 303

A Debreceni Református Teológiai Akadémia megalakulása és működése a Kollégiumban 307

A Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karának megszűnése és a Teológiai Akadémia megalakulása (307) A Teológiai Akadémia elhelyezkedése (310) A tanszékek ügye (310) A szervezet és működés, valamint az oktatás és nevelés rendjét megállapító szabályzatok (312) A teológiai Akadémián folyó nevelői munka szelleme és kerete (321) Az oktatás szelleme az újonnan alakult Debreceni Teológiai Akadémián (322)

A Kollégium Gimnáziuma 325

A szervezeti felépítés és változások (325) Az oktatás és nevelés eszményképei (326) A tanulók létszámának alakulása és társadalmi hovatartozásuk (327) Tanítás és tanulás lehetőségei a Gimnáziumban (328) Egyház – társadalom – ökumené (329)

A Magyarországi Református Egyház Diakónusképző Intézete 331

Függelékek 332

Jegyzetek 344

RÉSZTANULMÁNYOK

A KOLLÉGIUM ÉPÜLETEINEK TÖRTÉNETE – G. Szabó Botond 351

Korai századok 352

Az épület fenntartója (353) A XVII. századi nagy építkezések (353) A régi épület környezete és külső megjelenése (354) Auditórium, classis, domus, palatinum, granarium, scoparium, conservatorium, carcer és curia (359)

Megújulás és megtorpanás a XVIII. században 363

Auditórium minor (363) Új könyvtárépület (366) Kunyhók (368) A városi támogatás eltiltása és a nyugati szárny újjáépítése (370)

Péchy Mihály műve: az új déli főépület 374

A diákság szállás– és higiénés körülményei (381)

Az épület jelenlegi formájának kialakulása 382

A Vasél Alajos tervezte három épületszárny (382) Új épületek (384) A négyszáz éves jubileumtól napjainkig (384)

Jegyzetek 387

A KOLLÉGIUM NAGYKÖNYVTÁRA – Fekete Csaba, G. Szabó Botond 393

Középkori kezdetek és a reformáció kora 393

A XVII. századi fejlődés emlékei 394

Külföldi könyvtárak használata (394) Tanácsi gondoskodás és elszámoltatás (396) Usuavit... (400) Adományok, hétköznapok (402) Szertár és kincstár (405) A XVII–XVIII. század fordulóján és a Rákóczi szabadságharc válságos éveiben (407) Katalogizáló diákkönyvtárosok (411) Az állomány összetételének néhány jellemzője (413)

A XVIII. századi változások 415

A könyvkultúra feltételeinek alakulása Magyarországon és az oktatási reform hatása a Kollégium könyvtárára (415) Könyvforgalom, cenzúra, revízió – egy protestáns könyvgyűjtemény létfeltételei (417) Az első Bibliothecae Praefectus, Piskárkosi Szilágyi Sámuel (419) A könyvtárhasználat rendje és a használók köre (424) Külföldi könyvek árusítása a Kollégium könyvtárában (426) Szathmári Paksi István és Hatvani István működése. A könyvtár anyagi helyzete a század végéig (427) A könyvtár virágzása Sinai Miklós és Budai Ézsaiás idején (429)

A XIX. századi állapotok 436

Múlt századi állapotok és változások (436) A könyvtárhasználat jellemzői (438) A változásokra érett könyvtár a század derekán (439) Hogyan katalogizált Lugossy? (442) Az új szakrendszer (444)

A könyvtár a XX. században 445

Az anyakönyvtár századunk első felében (445) A II. világháborútól napjainkig (447) Az ötvenes évek szorításában (448) A könyvtár mai arculatának formálódása az 1960–as években (449) Átmeneti évek (450)

Jegyzetek 452

A KOLLÉGIUM LEVÉLTÁRA – Kormos László 468

A levéltár története 470

A levéltár kialakulása (470) A szervezett levéltári munka kiszélesedése (471) Az egyházkerületi és kollégiumi levéltár egyesítésére törő kezdeményezések (1914–1951) (475) Az egyesített levéltár, mint „gyűjtő levéltár”(477) Az egyházi szaklevéltári munka (479) A levéltár rendezési módszerei és rendszere (481)

A Debreceni Református Kollégium iratai 484

A kollégiumi levéltári anyag forrásértéke. A levéltár, mint tudományos kutatóhely 489

Történeti összefüggések (489) Iskolaszervezet (489) Iskolapolitika (490) Iskolatörténet (490) Gazdaságtörténet (491) Tanárok (492) Diákok (492)

Függelékek 494

Jegyzetek 495

KOLLÉGIUM MÚZEUMAI – Takács Béla 499

Régiségek gyűjtése a XVIII–XIX. században 499

Múzeumok a Nagykönyvtárban …….….506

Éremtár (506) Régészeti és néprajzi múzeum (508) Történelmi arcképcsarnok (510) Metszet- és rajzgyűjtemény (513)

A főgimnázium gyűjteményei 516

Physicum museum (516) Ásványmúzeum (519) Növénymúzeum (522) Állatmúzeum (523) Klasszika-filológiai múzeum (528)

A kollégiumi és egyházművészeti múzeum működése 1967–től 528

Jegyzetek 531

A TEOLÓGIA TANÍTÁSA A KOLLÉGIUMBAN – Czeglédy Sándor 534

A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig 534

Az „illustre collegium” a puritanizmus jegyében 1660–1703 545

Sub pondere... (1704–1803) 549

Az álmosdi értekezlettől a szabadságharcig (1804–1848) 560

Világostól az első világháború kitöréséig 566

Az egyetemi korszak 572

A jelenről 578

Jegyzetek 581

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK OKTATÁSA ÉS MŰVELÉSE A KOLLÉGIUMBAN – Gaál Botond 592

A természettudományok tantárgyi fejlődése 592

A természettudományi tárgyak áttekintése 596

Matematika (597) Fizika (603) Kémia (610) Biológia, orvostudomány (614) Földrajz (618)

Függelék 622

Jegyzetek 623

A KOLLÉGIUM SZEREPE A MAGYAR IRODALOM MŰVELÉSÉBEN – Győri L. János 627

Genius loci”. A kollégium szellemi arca 627

Debrecen és Kollégiuma (628) A Kollégium mint intézmény (629) Hagyományőrzés (631) Műhely-jelleg (634)

Az első két évszázad irodalmi élete 637

A szépirodalom művelésének kibontakozása és virágzása a Kollégiumban 641

A felvilágosodás eszméinek térhódítása (642) A kollégiumi diákköltészet (649) Csokonai és a Csokonai-hagyomány (654) A kései felvilágosodás és Péczely József irodalomszervező tevékenysége (658) A magyar nyelv- és irodalom tantárgyszerű oktatása (664) A diáktársaságok irodalmi tevékenysége (667) Egy új reformkorszak felé (670) Géresi Kálmán kora (671) Az ifjúsági egyesületek virágzásának kora (672)

Szűkebb keretek között 684

1920-tól az iskolák államosításáig (686) Az utóbbi három évtized irodalmi élete (692)

Jegyzetek 693

A DIÁKTÁRSASÁGOK ÉS DIÁKEGYESÜLETEK – Barcza Józsefné 697

A reformkor előtti diáktársaságok 700

Önművelő egyesületek 704

Segélyegyletek 729

Becsületszékek 732

Művészeti Egyesületek 733

Sportegyesületek 735

Gyorsíró Egyesületek 737

Társadalmi jellegű egyesületek 740

Ifjúsági Gyülekezetek 741

Országos Egyesületek és Szövetségek kollégiumi csoportjai 742

Jegyzetek 749

A KOLLÉGIUMI ÉNEKKAR TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE – Fekete Csaba 753

Éneklés, énekkar – énekeskönyv 753

Éneklő diákok, kántorok, szertartás a XVIII. század közepéig 754

Hármóniás zsoltároktól az egyleti életig (Maróthi korától a szabadságharcig) 759

A Főiskolai Énekkar (1846–1951) 764

A Kántus jelene 770

Jegyzetek 772

A KOLLÉGIUM PARTIKULARENDSZERE – Dankó Imre 776

Partikula, a partikuláris iskolarendszer 776

A Kollégium partikuláinak, partikularendszerének története 781

A partikulák fenntartása és belső élete 790

Függelék 802

Jegyzetek 805

Névmutató 811

Rövidítésjegyzék és válogatott bibliográfia 831