Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. febr. 22. – Magyarigen, 1769. márc. 2.) ref. lelkész. Felsőcsernátonban kezdte iskoláit. 1724-től Nagyenyeden tanult, honnan 1729-ben Felsőbányára ment tanítónak. Három év múltán visszatért Nagyenyedre, ahol 1736-ban könyvtárnok, 1737-ben segédtanár lett. Külföldre menvén, 1740. aug. 6-án a leideni egyetemre iratkozott be, amelyről 1743-ban jött haza. Először gr. →Bethlen Katának volt udvari papja s 1746-ban egyszersmind az olthévízi egyháznak is lelkésze lett. 1749 őszétől Magyarigenben lelkészkedett. Itt a →gyulafehérvári egyházmegye 1758-ban főjegyzővé, majd 1767-ben az →egyházkerület is főjegyzővé választotta. – Írói működését a bibliai irodalom mezején kezdte, azután pedig főként az egyház- és irodalomtörténet fejlesztésére fordította. – Művei: Szentírás értelmére vezérlő magyar lexikon (Gutler 1715-ben megjelent munkája nyomán). (Kolozsvár, 1746.) (V. kiad. Debrecen, 1847.) A szent bibliának históriája. (Nagyszeben, 1748.) (III. kiad. uo. 1782.) Szent Júdás Lebbeus apostol levelének… magyarázatja. (Uo. 1749.) Szépen fénylő… korona (Gyászbeszéd gr. →Teleki Mihály felett, 1745.). (Kolozsvár, 1749) Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza rövid históriája (Név n.). (Basel, 1760.) (II. kiad. uo. 1777.) Szent Hilarius. (Nagyszeben, 1760.) (IV. kiad. Komárom, 1789.) (Újabban kiadta Incze Gábor 1943.) Szent Heortokrates, avagy: Az… ünnepeknek és a… szentek rövid históriájok. Nagyszeben, 1761. (II. kiad. Pozsony, 1786.) Tiszta fényes drága bíbor (Gyászbeszéd özv. gr. Teleki Józsefné gr. Bethlen Kata felett. 1759.). (Kolozsvár, 1762.) Synopsis juris connubialis. (Nagyszeben, 1763.) (Bővítve magyarul kiadta Benkő László 1836.) Hungarus Tymbaules. (Nagyenyed, 1764.) Judiciaria fori ecclesiastici praxis. (Nagyszeben, 1765.) (Magyarul kiadta Benkő László 1833.) Hungarus Tymbaules continuatus. (Nagyenyed, 1766.) Örökké élő… Goel (Gyászbeszéd gr. Teleki Lászlóné Ráday Eszter felett. 1764.) (Kolozsvár, 1766.) Smirnai Szent Polikárpus, avagy:… erdélyi ref. püspököknek historiájok. (Nagyenyed, 1766.) Magyar Athenas. (Nagyszeben, 1766.) (Az előbbi és ez 1769-ben elkoboztatott.) Historia unitariorum in Transsylvania. (Leiden, 1776.) (Kiadta →Sófalvi József.) Historia Hungarorum ecclesiastica (3 k.). (Uo. 1888–90.) (Mutatványokat közölt belőle a Scrinium Antiquarium 1762–3.) Újra kiadta →Pápai Páriz Ferencnek →Misztótfalusiról szóló művét „Erdélyi Phoenix” c. alatt (1767.) és →Szenczi Molnár Albertnek Pápai Páriz Ferenc által bővített latin-magyar szótárát; magyarra fordította a →Kocsi Csergő Bálint „Narratio brevis”-ének Lampe-Embernél közölt kilenc fejezetét. Sok műve maradt kéziratban is, közülük a →Veresmarti Illésről szólót Hőke Lajos fordításában a →Czelder Figyelője (1882.) közölte, önéletírását pedig 1940-ben Jancsó Elemér adta ki. 1942-ben regényt írt róla Iványi Ferenc.

Irodalom: Salamon József: B. P. rövid életrajza (Erdélyi Prédikátori Tár III.), Mikó Imre gr.: B. P. élete és munkái (1862.), Sámuel Aladár: B. P. élete és művei (1899.), Pruzsinszky Pál: B. P. és kiválóbb egyházi munkái (1913.), Révész Imre: B. P. mint történetíró (1916.), Kiss Áron ifj.: B. P. levelei Ráday Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben (MKSz, 1882.), Radvánszky Béla br.: B. P. könyvtárának jegyzéke (Uo. 1884.), Kelemen Lajos: B. P. levelei (Erdélyi Múzeum, 1907.), Csüry Bálint: B. P. „Szent Hilarius”-ának forrása (1928.).