BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Tordai zsinat nem ritkán volt, különösen azután hogy az antitrinitariusoknak Tordát és Kolozsvárt jelölte ki zsinataik helyéül az országgyűlés. De még azelőtt tartották azt az alapvető jellegűt, mely 1567. febr. 13-án az apostoli hitvallás alapjára helyezkedett a christologiában. – Ugyancsak messze kiható jelentőséggel bírt az 1578 márciusában tartott, mely amellett, hogy eltörülte a gyermekkeresztelést, kimondta a „communis prophetia” elvét, értve alatta azt, hogy bármelyik lelkész jogosult bárminő nézetet elgondolni és hirdetni. – A magyar lutheránusoknak az az itteni zsinata nevezetes, amely 1558. máj. 1-én szigorú határozatokat hozott a helvét irányhoz vonzódók ellen, melyek „Acta synodi…” címmel meg is jelentek még abban az évben. – A helvét irányúak pedig 1563-ban tartottak itt fontos zsinatot, mely magáévá tette a tiszáninneniek által az 1562. évi tarcali zsinaton elfogadott Beza-féle hitvallást. Ez azóta →„tarcaltordai” néven szerepel s innen helytelenül valami „tarcal-tordai zsinat'', vagy Tarcalon kezdett s Tordán folytatott és bevégzett zsinat munkálatainak van gyakran emlegetve.