Peti József (Komlósd, 1834. okt. 24. – Pest, 1862. aug. 22.) ref. tanár. Tanulmányait 1844-ben Csurgón kezdte s 1850-től Pápán folytatta. Teológiát 1852-től két és fél évig Pápán, egy évig a bécsi prot. teológiai fakultáson, fél évig (1856. márc. 8-tól) a baseli egyetemen hallgatott. 1856 őszétől Pápán gimnáziumi, 1857-től Kecskeméten, 1859-től Pesten →teol. tanár volt. A →dunamelléki egyházkerület 1861 őszén aljegyzővé választotta. Szépen indult pályáján megakasztotta a halál. – Mint a „Házi Kincstár” segédszerkesztője és az akkori egyházi közlönyök buzgó munkatársa, számos cikket, prédikációt és különféle kisebb dolgozatot, valamint ezeken kívül a következő nagyobb tudományos értekezéseket írta: A theol. tudat fejlődésének áttekintése a legközelebbi évtizedekben (Kecskeméti Prot. Közlöny, 1858.). A hittani tudat jelene a ref. egyházban. (Kecskemét 1859.) A hegyi prédikáció (Sp. Füz. 1859.). Közlemények a vallásbölcsészet mezejéről. (Uo. 1860.). Az eszmeelviség védelme. (Pest, 1860.) Kéziratban is maradtak dolgozatai.

Irodalom: Szabó Károly: P. J. emlékezete (Sp. Füz. 1863.).