Illy éktelenségre mint hajtja vala,
sokféle kínokkal kénozza vala,
Jupiter Istennek áldoztat vala,
Mojzes törvényét káromolja vala.

Vala nagy zöndülés ez az nép között,
[sívás] és nagy rívás Izrael között,
Istenhez ohajtás az Zsidók között,
nagy rettenetesség minden népek közt.

Magzatjat egy Asszony fölvitte vala,
Isten Templomában fölvitte vala,
az Templomban környülmetélte vala,
Mojzes törvényét így tartja vala.

Ezt az Király hogy meghallotta vala,
mindkettőt lófarkon ott hordoztatá,
az váras kűfalán kivették vala,
rettenetességet jelenti vala.

Lám az Zsidók hogy ezt meglátták vala,
Barlangban elfutván lakoznak vala,
Istennek innepet szentelik vala,
törvénnek hagyását betöltik vala.

Ezt az Antiochus megtudta vala,
hogy fenyegetése nem fogott volna,
egy magas hegyre ott el-föl ment vala,
mindennek láttára székben ült vala.

Az Izrael népét sok tartományból,
eleiben hozatá sok városokból,
parancsolá nekik nagy haragjából,
Disznóhúst ennének akaratjából.

Szép vén emberek ott állanak vala,
Illy parancsolattul rettegnek vala,
mert Istentül nekik megtiltva vala,
Disznóhúst enniek nem szabad vala.

Az Szent Eleázár ezek közt vala,
ki minden éltében nagy jámbor vala,
Isten törvenyének tudója vala,
Izrael népének ez papja vala.

Reá Antiochus szemét fordítá,
az Disznóhússal űt igen kínálá,
haraggal, szép szóval őtet onszolá,
illyen beszédekkel végre szólítá.

Igen kérlek, hogy az én tanácsomat,
vegyed és fogadjad én intésemet,
kiből vénségednek tiszta virágát,
nyerjed életednek megmaradását.

Sietséggel azért az disznóhúsban,
egyél, te vén jámbor, az