Erdős Károly (Újsóvé, 1887. júl. 17. – *Debrecen, 1971. jún. 6.) ref. tanár, az előbbinek fia. Debrecenben tanult, hol 1908-tól →köztanítóságot, 1909-től →seniorságot viselt. 1910-ben külföldre ment s két évet a berlini, zürichi és cambridge-i egyetemen töltött. Hazájába visszatérve, segédtanár lett a debreceni teol. akadémián, melyen 1913 elején magántanári képesítést szerzett az egyháztörténelemből. 1914 tavaszán a bécsi teol. fakultáson licentiatusi címet kapott s ugyanez év őszén az akkor felállított lelkészképző intézet tanárául alkalmazta a →tiszántúli egyházkerület. 1920-ban ugyancsak Bécsben teol. doktorságot szerzett, melyet 1925-ben honosított a debreceni egyetem. Miután 1927-ben ugyanez magántanárrá habilitálta, 1929-ben rendes tanárrá neveztetett ki ott az újszövetségi tanszékre. Rendes tagja volt a →budapesti negyedik és ötödik zsinatnak, s 1932 óta egyházkerületi tanácsbíró. Mint 1950 óta akadémiai tanár, 1953-ban nyugalomba lépett. – Szerkesztette a debreceni hittanszaki önképző-társulat Közlönyét (1909–1910.), a →Debreceni Prot. Lapot (1916–1925.), majd a →Lelkészegyesületet (1926–1935.). – Művei: Emlékezés →Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításának háromszáz éves megjelenése alkalmából. (Debrecen, 1907.) Zwingli 67 tétele. (Uo. 1908.) A kálvini reformáció hatása hazánkra. (Uo. 1910.) Isten elevevégzéséről. (Uo. 1910.) De bono temperantiae. (Uo. 1911.) Az angol puritanismus. (Uo. 1912.) Bullinger Henrik és Fejértóy János levelezése. (Uo. 1913.) Bizonyságtétel (Husz János prédikációja latinból, jegyzetekkel.) (Nagybánya, 1915.) A három első századbeli ker. irodalom áttekintése (Theol. Értesítő, 1916.). A keresztyénség történetének egyes főbb mozzanatai a reformációig (Uo. 1916.). A Didache kora. (Debrecen, 1916.) Archippus. (Uo. 1916.) István vértanú. (Uo. 1919.) Az én vallásom… (Uo. 1922.) (IV. kiad. 1935.) A kálvinizmus és a magyar lélek. (Uo. 1923.) →Melius üzenete. (Uo. 1923.) Antiochiai Ignatius levelei. (Uo. 1925.) Pál apostol atheni beszéde. (Bp., 1927.) A galatiai probléma. (Pécs, 1930.) A szemünk fénye (Hastings után ford.). (Debrecen, 1930.) Újszövetségi bevezetés (→Pongrácz Józseffel), (Pápa, 1934.) A magyar ref. presbyter jogai, kötelességei és felelőssége. (Debrecen, 1934.) Kálvin „Commentarius in harmoniam evangelicam” munkája és a görög szöveg („Kálvin és a kálvinizmus” c. könyvben). (Uo: 1936.) Miképpen állhat meg a Máté 24:34. verse? (Uo. 1937.) Az újszövetség magyar fordításai a reformáció óta. (Uo. 1937.) Jézus a modern szépirodalomban. (Uo. 1938.) Az újszövetség debreceni kiadásai. (Uo. 1943.) – továbbá egy lelkészszentelési beszéd (1916.). – Sógora →Varga Zsigmondnak.