Dürner Sámuel (Kisszeben, 1614. jún. 29. – Eperjes, 1653. aug. 16.) ev. lelkész. Kisszebenben kezdett tanulni. Tanulását 1628-tól Nagysároson, Sárospatakon, Lőcsén és Eperjesen folytatta. Külföldre is ellátogatván, Thornban és Königsbergben gyarapította ismereteit. Legalább háromévi külföldi időzés után 1640 elején tért vissza hazájába s ekkor →conrector, 1641 elején →rektor, 1645 novemberében német másodpap, 1652-ben →elsőpap lett Eperjesen. Másodpap korában 1648-ig rektori hivatalát is megtartotta. – Művei: Sanctorum angelorum beneficia et diabolorum maleficia. (Lőcse, 1642.) Fulman Eperiense memorabile. (Uo. 1643.) Christlicher Leich-Sermon… zum Ehren-Gedächtniss der Frauen Johanna Elisabeth Lövin, des… Johannis Weberi… Ehefrauen (Róm. VIII. 18.). (Uo. 1647.) Respondensként szerepelt a „Decas problematum illustrium theologicorum” (1637.) felőli vitán. Üdvözlő verset írt Günther Richárdhoz (1637.) és Gosnovicer Mátyáshoz (1638.). A temetésén →Sartorius Jánostól tartott beszéd ki van nyomtatva gyászversekkel együtt.