Dézsi István (?, ? – ?Küküllővárd, 1639.) ref. esperes. Honi tanulmányainak bevégezte után külföldre ment s 1603. máj. 25-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be, melyen 1605 elején még ott volt. Hazajővén, 1607 őszére valahol Tiszántúl lett lelkész, míg 1614 elejétől körülbelül 1616-ig Kolozsvárt, 1619-ben Gyulafehérvárt, 1622 májusában Déván lelkészkedett. Innen csakhamar Szászvárosra ment, 1629 legvégén pedig Küküllővárt foglalt el lelkészi állást, hol 1637-től →esperesként is működött. – Az →erdődi és →óvári nevezetes zsinatok végzései az ő kéziratában maradtak fenn. – Művei: Az igaz szent vallásnak az természeti okossággal, az mely philosophiának is neveztetik, való szép harmóniája. (Gyulafehérvár, 1619.) (Magyar gyászbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett.) (Az „Exequiarum Caeremonialium… libelli duo” c. gyűjteményben.). (Uo. 1624.)