Csiky Lajos (Kenderes, 1852. aug. 5. – Mátészalka, 1925. febr. 3.) ref. tanár. A középiskolából hat osztályt Pesten és Kecskeméten végezvén, 1867-től Debrecenben tanult, honnan a teol. tanfolyam befejeztével 1873-ban nevelőnek ment. 1875 őszén külföldre indult s Edinburghben másfél évig, 1877 tavaszától 1878 nyaráig pedig Baselben volt egyetemi hallgató. Hazatérve, ekkor mindjárt segéd-, 1881-ben pedig rendes tanára lett a debreceni →teol. akadémián a gyakorlati teológiának. 1914-ben nyugalomba lépett s 1915-ben Nagybányára, majd Mátészalkára költözött, hol meg is halt. – A →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak választmányi tagja volt kezdettől fogva. Rendkívül buzgó irodalmi működést folytatott, melynek termékeivel szinte az összes prot. időszaki közlönyöket fölkereste s még népies iratok is kerültek ki tolla alól. Szakbeli művei a következők: A short account of the Hungarian reformed church. (Edinburgh, 1877.) A skót szabad egyház ismertetése. (Debrecen, 1877.) Diakonissa-ügy. (Uo. 1879.) Traktátusok… és az ezeket terjesztő társulatok története. (Budapest, 1880.) A három első századbeli keresztyének nyilvános istentisztelete (Debreceni akadémia évkönyve, 1882.). Egyh. beszéd Zwingli… születésének négyszázados emlékére. (Debrecen, 1884.) Lelkészavatási egyh. beszéd. (Uo. 1884.) Hit, remény és szeretet könyve. (Budapest, 1884.) (Számos kiadást ért.) Imádságtan. (Debrecen, 1886.) Prédikáció a kisperegi egyház fennállásának százéves ünnepén. (Uo. 1886.) A rokonság és sógorság fokainak számítása… (Budapest, 1889.) (Átd. 1901.) Istentiszteletünk reformjának kérdéséhez (Prot. Szle., 1889.). Belmissziói levelek (Uo. 1891–93. és 1907–8.). Egyházszertartástan. (Debrecen, 1892.) Képek a börtönügy történetéből. (Budapest, 1892.) Fliedner Tivadar élete és működése (Prot. Szle., 1894.). Wichern J. H., a németországi belmisszió atyja (Uo. 1895.). A vasárnap megünnepléséről. (Budapest, 1895.) Teendőink az új viszony között (P. E. I. L. 1895.). Evangelisatio-e vagy belmisszió? (Uo. 1896.) Imakönyvecske. (Debrecen, 1896.) A belmisszióról (Tiszántúli egyh. értekezlet 1895-i jegyzőkönyve). (Hajdúszoboszló, 1897.) Állam és egyház viszonya (Prot. Szle., 1897.). Az ev. ref. egyház alkotmányos szervezete (Tankönyv). (Debrecen, 1897.) Egyházszertartástan (Tankönyv). (Uo. 1897.) Önnevelés… (Angolból). (Budapest, 1898.) Vallás és emberszeretet a fogházügy szolgálatában. (Debrecen, 1899.) Ima a reformáció 1900. évi évfordulóján („Emlékkönyv” c. füzetben). (Uo. 1900.) Az imádkozó nő. (Budapest, 1900.) Családi nevelés. (Uo. 1900.) A szabadakaratról (Debreceni akadémia évkönyve, 1900.). A protestantizmus és a nők. (Debrecen, 1903.) Imádságok és elmélkedések prot. vallású foglyok számára. (Vác, 1905.) Az egységes liturgia kérdéséhez. (Pozsony, 1905.) A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd, gyakorlati bibliamagyarázat és homilia. (Uo. 1906.) Énekeskönyvi tárgymutató. (Debrecen, 1906.) (Új kiad. 1909.) Köznapi imádságok. (Uo. 1906.) Vasárnapi és ünnepi imádságok. (Uo. 1907.) Lelkipásztorkodás. (Uo. 1907.) Lelkipásztorkodástan. (Budapest, 1908.) Egyházszónoklattan. (Nagybánya, 1914.) Istenért, hazáért, királyért. (Debrecen, 1914.) Istenre bízom magamat. (Uo. 1914.) A szeretet Istenének nevében. (Uo. 1914.) Sóhajok a szabadulás után. (Uo. 1915.) – továbbá a Soós Gábor (1891.) és Vass Pálné (1908.) temetésén tartott beszédei. Lefordította Luthardt „A keresztyénség védelme” (1888.) és „Előadások a keresztyénség erkölcstanáról” (1896.) c. műveit. Összeállított több alkalmi füzetet és sajtó alá rendezte Dávidházy Jánosnak „A lelkipásztor teendői a presbyteriumban” (1889.) c. művét, →Baksay Dániel „Köznapi imádságai” (1905.) és →Révész Bálint „Egyházszertartási beszédei” (1889.) új kiadásait, valamint ez utóbbinak irodalmi hagyatékát (6 k. 1892–93.), utolsó kötetében életrajzot is adva róla. A →Debreceni Prot. Lapnak 1885–86-ban társ-, 1887–1892-ben felelős, 1893-ban egyik szerkesztője volt.