Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. jan. 2. – Bp. 1880. júl. 13.) ref. vallású közíró. Nagyváradon és Debrecenben végezte iskoláit. Pályáját vármegyei szolgálattal kezdte szülőföldjén, majd lapszerkesztésbe fogott Pesten. Miután 1848-ban miniszteri tanácsosi hivatalt vállalt, a szabadságharc bukása után tanítással és többféle tudomány irodalmi művelésével foglalkozott. 1861-től közérdekű vállalatokban való részvétele mellett állandóan képviselőséget is viselt. – Nagyszabású írói működését a Magyar Tud. Akadémia 1847-ben levelező, 1858-ban rendes tagsággal jutalmazta s 1871-ben másodelnökévé, a Kisfaludy Társaság pedig 1860-ban tagjává választotta. A Magyar Történelmi Társulatnak is választmányi tagja volt 1867-től, a budapesti egyetemnek pedig államtudományi díszdoktora. Művei közül egyházi érdekűek: A magyar mythologia kérdésének bíráló fejtegetése tekintettel Ipolyi munkájára. (Pest, 1855.) Az altáji nép ősvallása, tekintettel a magyar ősvallásra. (Uo. 1857.)
|