Bruckner Győző (Felsőlövő, 1877. júl. 27. – *Bp. 1962. ápr. 7.) ev. tanár. A gimnáziumot szülőhelyén, Késmárkon és Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, Strassburgban és Párizsban végezte. 1902-től Eperjesen, 1903-tól Iglón volt gimn. tanár. Miután 1914-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett Kolozsvárt, 1920-ban rendes tanár lett a miskolci jogakadémián. 1926-ban egyetemi magántanárrá habilitálta a debreceni egyetem is. A Magyar Tud. Akadémia 1926-ban levelező tagnak választotta. – Egyházi téren jelentékenyebb dolgozatai és önállóan megjelent művei: Adalék a késmárki Thököly-féle várkápolna jogtörténelméhez. (Budapest, 1905.) Báró Thököly Sebestyén és a →bécsi béke. (Igló, 1906.) A késmárki ev. lyceum múltjából. (Budapest, 1907.) Renaissance-kori erkölcsi állapotok hazánkban. (Uo. 1908.) Késmárk sz. kir. város műemlékei. (Eperjes, 1908.) Késmárk és a Thököly-család. (Lőcse, 1909.) (Németül Késmárk, 1910.) Egy szepesi prépost a 16. században (Ösvény, 1913.) A szepesváraljai zsinat. (Nyíregyháza, 1914.) A késmárki ev. lyceum pártfogóságának története. (Sárospatak, 1922.) A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen (I. k.) (Budapest, 1922.) Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés. A Confessio Augustana és magyarországi variansai (Az „Emlék-könyv az ág. hitvallás 400.-os évfordulója ünnepére” c. általa szerkesztett könyvben). (Miskolc, 1930.) Felsőmagyarország ág. h. ev. egyházközségeinek elszakítása és a szlovenszkói ág. h. ev. egyház alkotmánya (Ugyanabban a könyvben). (Uo. 1930.) Az ágostai hitvallás világátformáló ereje. (Budapest, 1930.) Gusztáv Adolf svéd király emlékezete. (Miskolc, 1932.) A magyarhoni ev. egyház zsinatai. (Uo. 1934.) A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. (Uo. 1937.) Egyházközségi felügyelői székfoglaló. (Uo. 1938.) →Szlávik Mátyás emlékezete. (Uo. 1939.) A magyarhoni ev. egyházjog fejlődésének legújabb vezérelve az 1934–7. évi egyh. törvényekben. (Budapest, 1941.)