Bognár Endre (Felpéc, 1842. nov. 8. – Pápa, 1919. aug. 8.) ev. lelkész. A gimnáziumot Győrött és Sopronban 1856–64-ben végezte, a teológiát az utóbbi helyen 1864–67-ben, azután pedig Bécsben hallgatta azt. Három hónapi vadosfai →káplánság után egy évig őriszigeti pap volt, majd Lovászpatonán lelkészkedett, 1918 elején történt nyugalombaléptéig. – A →dunántúli egyházkerületnek főjegyzői, az egyetemes →gyámintézetnek 1913-tól elnöki tisztét vitte. Szerkesztette 26 éven át „A gyámintézet” c. időszaki közlönyt, dolgozott a Czékus-Karsay-féle Agendába s a következő műveket írta: Luther kis kátéjának magyarázata. (Pápa, 1880.) (XI. kiad. 1918.) Hit és élet. (Uo. 1881.) Kis tükör. (Uo. 1896.) A második huszonöt év a magyarhoni E. E. E. gyámintézet történetéből. (Uo. 1910.) 1880-tól évkönyveket adott ki egyházközségéről, az I. évfolyamban annak történetét is közölvén, s a további évfolyamokban is mindig adván valami vallási-irodalmi dolgozatot is. Fordított dolgozatai is vannak.