Bogáthi Fazekas Miklós (a költő) (?, 1548. dec. 4. – ?, ?) unit. lelkész. 1575 ősze tájáig Désen, ettől fogva Tordán tanárkodott, míg legkésőbb 1579 eleje után Kolozsvárt lett →rektor. Innen 1580 őszén Aranyosgerendre ment lelkésznek, hol egyszersmind udvari papja volt Gerendi Jánosnak. Harcba keveredvén egyházi felsőségével, 1583 k. többedmagával elvesztette állását. Így jutott vissza ismét Tordára tanárnak, honnan 1584 vége felé vagy 1585 első felében Homoródszentpálra ment lelkésznek és a Korniss Farkas udvari papjának. 1591-ben még ott volt, további sorsáról azonban semmi bizonyosat nem tudunk. – Históriás énekeken kívül, melyekben többé-kevésbé uralkodó volt a vallási szempont, verses bibliafordításokat készített, melyek az ószövetségnek körülbelül valamennyi költői részletét tolmácsolják magyarul. Ez utóbbiak a 128. zsoltárénak (1591.) kivételével mind kéziratban maradtak, de általában jellemző vonásuk, hogy szombatos nézeteket tükröznek vissza, kivált zsoltárfordításai. Prózai műve csak abban a valószínű esetben van, ha ő volt a szerzője a „Defensio Francisci Davidis” (1582.) c. kötetben megjelent „Scriptum fratrum Transylvanorum” c. egyháztörténeti becsű munkának.

Megkülönböztetendő tőle a prózaíró B. F. M.

Irodalom: Jakab Elek: B. F. M. (Ker. Magvető, 1880.), Uő: Még egyszer B. F. M.-ról (Uo. 1891.), Dézsi Lajos: B. F. M. élete és költői működése (1895.), Kohn Sámuel: A szombatosok (1889.), Schiller István: B. F. M. élete és vallásos tárgyú költészete (1915.), Kanyaró Ferenc: B. zsoltárai az árulók és üldözők ellen (Ker. Magvető, 1902.), Uő: B. zsoltárai a jezsuiták ellen (Uo. 1903.), Zoványi Jenő: Két B. F. M. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1935.).