Tóth János (?Bicske, 1750. k. – ?, ?) ref. lelkész. Debrecenben tanult s onnan külföldre menvén, 1771. ápr. 2-án Baselben iratkozott be az egyetemre. Hazájába visszajővén, mindjárt 1772 márciusában lelkész lett valahol, de már alig pár év múlva Apácaszakállason, 1808-tól pedig Komáromban működött. Az 1791-i →budai zsinaton póttagnak volt megválasztva. 1795 tájától főjegyzői tisztet vitt a →komáromi egyházmegyében. 1833-ban már nem élt. – Művei: Valóságos tükör, amelyből mindenféle ember… a lelki állapotra nézve magát megesmérheti. Hozzáadatott az igaz ker. életnek regulája (Öt prédikáció). (Komárom, 1795.) Gyászbeszéd Szarka János felett. (Uo. 1811.) Hálaadó prédikáció (A lipcsei győzelem alkalmából). (Uo. 1813.) – Gyászverset írta Hermine nádorné halálára (1818.).