Tolnai Dali János (?, 1606. – Tarcal, 1660 tavasza) ref. lelkész. Tanulmányait Nagyváradon és Gyulafehérvárt végezte, ahonnan 1630-ban →rektornak ment Kolozsvárra. A következő évben külföldre indult s ez évi okt. 31-én a leideni, 1632. márc. 24-én a franekeri, szept. 28-án a groningeni egyetemre iratkozott be. Valószínűleg 1633 első felében Angliába is átment, hol megkedvelvén a puritanizmus törekvéseit, azoknak Magyarországon való megvalósítására 1638. febr. 9-én szövetséget kötött néhány társával. Miután ez évben visszatért hazájába, I. →Rákóczy György a →sárospataki kollégium rektorává tette, de csak 1639 tavaszán, reverzalis adása után kezdhette meg hivatalát. Számos újítást léptetett életbe, ami nagy ellenszenvvel találkozott. Végre is 1642 végén miskolci lelkészségre távozott, melyet 1644 elején elhagyván, tábori papja lett az ifjú Rákóczy Zsigmondnak. Ennek ajánlására 1644 végén megnyerte a tokaji →elsőpapságot, 1645 márciusában pedig →esperessé választotta az →abaúj-tornai egyházmegye. Ez állásában való ténykedései miatt már 1646 februárjában felfüggesztette hivatalaitól a →tokaji zsinat, a júniusban tartott →szatmárnémeti nemzeti zsinat pedig elmozdította. Ettől fogva állás nélkül tartózkodott a Rákóczy Zsigmond udvarában 1649 nyaráig, midőn újból elfoglalta a sárospataki rektorságot, melyen most már háborítatlanul működött, míg 1656 tavaszán lelkész lett Tarcalon. – Műve: Daneus Rácai, azaz: A miatyánk felől igaz értelmű tanítóknak magok mentségére. (Sárospatak, 1654.) Úgyszintén ő írta a latin eredetijét a →Darholcz Kristóf által magyarra fordított „Novissima tuba” (Kassa, 1639.) c. műnek. Megemlékezést írt Rákóczy Zsigmondról (1652.). Részt vett a „Liturgia sacrae coenae” (Sárospatak, 1658.) szerkesztésében. Kéziratban is maradt műve, de nem maradt fenn. – Feleségének nagybátyja volt →Geleji Katona István.

Irodalom: Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar ref. egyházban (1911.), Uő: Melyik Tolnai Jánosnak műve a „Novissima tuba”? (MKSz 1941.), Miklós Ödön: T. D. J. ifjúkora (Dt. Prot. Lap, 1921.)