Thann András (Szepesszombat, ? – ?, ?) katolikussá lett ev. lelkész. Szepesszombaton, valamint Lőcsén, majd Besztercebányán tanult. Külföldre menvén, 1657-ben Lipcsében s még ezévi júl. 27-én Wittenbergben iratkozott be az egyetemre, melyről 1661 őszén visszatérve, →rektor lett szülővárosában, 1666 elején pedig lelkész Szepessümegen. Az üldözések folytán 1672-ben neki is távoznia kellvén, Németországba ment, ahonnan csak a →gyásztized elmúltával jöhetett vissza. Ekkor nem kapván állást, Lőcsén telepedett le, ahol 1688. jún. 8-án a róm. kat. egyházba tért át s ezt egy 1693-ban kiadott prédikációban indokolta. Ott aztán licentiatusnak alkalmazták. Protestáns korában szerzett művei: De altera hominis primaria facultate, nempe voluntate. (Wittenberg, 1659.) Des heiligen und neuen Jerusalems erster Theil. (Weissenfels, 1680.) Des heiligen und neuen Jerusalems ander Theil. (Lipcse, 1681.) Respondens volt egy „Elenchus argumentorum…” (1656.) vitáján. Üdvözlő verset írt →Kemmel Jánoshoz (1658.) és →Schnitzler Jakabhoz (1659.), gyászverset a Spielenberger Dávid halálára (1684.).