Szőke Ferenc (Szentkirályszabadja, 1741. febr. – ?Rimaszombat, 1806. márc. 13.) ref. esperes. Hazai tanulmányait bevégezve, külföldre ment és 1766 decemberétől 1768 szeptemberéig Bernben időzött. Ekkor lelkész lett Gombán, s 1782-től egyúttal aljegyzője volt a →dunamelléki egyházkerületnek. 1783 októberében Rimaszombatba ment →elsőpapnak. Nemsokára →egyházmegyei jegyzővé, 1792 októberében →esperessé választotta a →borsod-gömör-kishonti egyházmegye. Tevékeny részt vett a →budai zsinaton, melynek aljegyzői tisztét vitte. Miután 1794 januárjában →generalis notariussá tette a →tiszáninneni egyházkerület. 1797 júliusában csak néhány szavazattal maradt kisebbségben a püspökválasztásnál. Az egyházmegyék 1799-i rendezése alkalmával a →gömöri egyházmegyének maradt esperese. – Művei: Az igaz híveknek… nyereségek (Gyászbeszéd Bárczay Kata felett.) (Hely n. 1774.) Amaz hosszú életű Egri Zsuzsánna… Szilassy Ádám özvegyének utolsó tisztességére… halotti elmélkedés. (Pest, 1780.) Az hű léleknek… bizodalma (Gyászbeszéd Fáy Andrásné Máriássy Borbála felett). (Uo. 1781.) Idején való halál… (Gyászbeszéd Puky Istvánné Székely Julianna felett). (Hely n. 1781.) Erkölcsi katekézis (Watts Izsák után ford.). (Hely n. 1782.) (Új kiadások: Pest, 1785. és Pozsony, 1789.) Az istenfélő kegyes léleknek… feltámadásáról.. (Gyászbeszéd Tihanyi Dániel felett). (Pozsony, 1783.) Az álnokság nélkül való igaz izraelitának lerajzolása… (Gyászbeszéd Bárczay András felett). (Pest, 1785.) A vallásra való bevezetés (I. kiad. ismeretlen, II. kiad. Pozsony, 1803.).