Szeberényi Lajos Zsigmond (Békéscsaba, 1859. nov. 4. – Békéscsaba, 1941. szept. 24.) ev. esperes, Gusztáv fia. A gimnáziumot szülővárosában, Selmecbányán, Nagyszebenben, a teológiát 1878-tól Pozsonyban és 1881-től Berlinben végezte. Hazájába visszatérve, egy évig atyja mellett →káplánkodott, majd 1883 nyarán tótaradáci, 1890-ben békéscsabai lelkész lett. 1918-ban →esperessé választotta az →arad–békési egyházmegye. 1911-ben díszdoktorságot kapott a bécsi prot. teol. fakultástól. 1941-ben nyugalomba lépett. – Szerkesztette az →Ev. Egyházi Szemlét (1895–1901.). – Egyházi irányú művei: Nazarenismus. (Budapest, 1888.) (Német fordításban 1890.) Luther Márton élete. (Uo. 1889.) (III. kiad. uo. 1933.) Luther élete (szlovákul). (Uo. 1890.) (II. kiad. 1916.) Utazásom a külföldön. (Békéscsaba, 1899.) (Átd. szlovákul Liptószentmiklós, 1900.) Az evangelium a jelen kornak hirdetve (Klaveness után dánból). (Békéscsaba, 1906.) Gondolatok és elmélkedések a Csipkay-féle javaslat felett. (Uo. 1906.) Modern boszorkánypörök (Válasz Veres Józsefnek). (Uo. 1907.) A ker. egyház történetének vezérfonala (Nielsen után dánból). (Budapest, 1907.) A pénz és az emberek (Dánból ford.). (Békéscsaba. 1910.) Hauge (Ösvény, 1912.). Kierkegaard (Uo. 1913.). Husz János (Ammundsen után dánból). (Liptószentmiklós, 1915.) (Szlovákul 1915.) A reformáció társadalmi s kulturális hatása. (Debrecen, 1918.) Mózes vagy Jézus? (Békéscsaba, 1918.) (Szlovák fordításban 1918.) Konfirmációi oktatás. (Uo. 1920.) Az egyház és a munkásmozgalom Svédországban (Luttemann után ford.). (Budapest, 1928.) Luther vagy Loyola? (Békéscsaba, 1928.) (Szlovákul is.) Luther ultramontán ócsárlói. (Uo. 1929.) Önvizsgálat (Kierkegaard után dánból). (Uo. 1929.) Isten változatlansága (Kierkegaard után dánból). (Uo. 1929.) Gusztáv Adolf svéd király. (Uo. 1932.) Marxtól Leninig. (Uo. 1933.) (Szlovákul is.) A názáreti Jézus (dánból ford.). (Uo. 1935.) Kierkegaard élete és munkái. (Uo. 1937.) A sociológia és agrárpolitika terén is érdemes munkásságot fejtett ki.
|