Benedek Lajos (Solt, 1799. aug. 20. – ?Hajdúböszörmény, 1867. nov. 16.) ref. esperes. 1808-tól Debrecenben tanult, honnan 1821-ben a Szepességre ment a német nyelv tanulása végett. A következő évtől gimn. igazgató volt Hajdúböszörményben. Az 1825–26. tanévet Bécsben töltötte, mivel onnan hiába igyekezett tovább. 1826-tól Tiszalökön lelkészkedett, 1828-tól Hajdúböszörményben segédlelkész, 1831-től lelkész volt. 1841-ben helyettes, 1842-ben rendes →esperessé választotta az →alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye. – Művei: Prédikáció I. Ferenc császár országlása 40 éve betöltével. (Debrecen, 1832.) Debreceni →Nagy István életrajza (Dunántúli Egyházi Almanach, 1833.). Siralom és vigasztalás szavai (Prédikáció). (Debrecen, 1858.) Templomi tanítás a jótételről. (Uo. 1858.) Egyházi beszéd az év első napján. (Uo. 1859.) valamint a →Szoboszlai Pap Istvánról tartott gyászimája és gyászbeszéde (1855.). – Veje volt →Nagy (Debreceni) Istvánnak.