Benczédi Pál (Bencéd, 1883. jan. 7. – ?, ?) unit. tanár. Bencéden kezdett tanulni. A gimnáziumot Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, ahol 1903-ban teológiát kezdett hallgatni. 1907-től Manchesterben gyarapította ismereteit. Onnan hazajőve, 1908-ban Székelykeresztúron internátusi felügyelő, 1909 decemberében Datkon, 1912-ben Homoródújfaluban, 1926-ban Alsóboldogfalván lelkész lett. 1914-ben középiskolai vallástanári képesítést szerezvén, 1934 szeptemberében vallástanári állást foglalt el a kolozsvári gimnáziumban. 1943-ban teológiai tanár lett s 1945-ben nyugalomba lépett. – Művei: A lélek halhatatlansága (Ker. Magvető, 1914.). A vallástanítás története. (Kolozsvár, 1915.) A ma vallása (Ford.). (Székelykeresztúr, 1923.) Újszövetségi történetek és tanítások (Tankönyv). (Uo. 1923.) Hit- és erkölcstan (Tankönyv). (Uo. 1924.) Evangéliumi történetek (Tankönyv). (Kolozsvár, 1934.) Az unit. hitelvek kifejlődése. (Uo. 1934.) A →Dávid Ferenc-egylet története. (Uo. 1935.) Erkölcstan unit. nézőszempontból. (Uo. 1939.) →Dávid Ferenc vallása. (Uo. 1939.) A szombatosság. (Uo. 1943.)