Schedius Lajos János (Győr, 1768. dec. 20. – Pest, 1847. nov. 12.) ev. vallású egyetemi tanár. Győrött tanult 1782-ig, midőn Pozsonyba, 1787-ben pedig Sopronba ment iskoláit folytatni. 1788-ban külföldre is ellátogatott és három évig a göttingeni egyetemen gyarapította ismereteit. Hazajővén, 1792 tavaszán a pesti egyetemre neveztetett ki rendes tanárnak, s tanszéke elfoglalása előtt bölcsészetdoktorságot szerzett ugyanott. Sokoldalú irodalmi működéséért a Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben tiszteletbeli tagjává, majd 1841-ben a Kisfaludy-társaság is tagjává, 1842-ben pedig alelnökévé választotta. Döntő része volt a pesti ev. egyház, valamint iskolái, főleg gimnáziuma felállításában. – Kisebbek mellett a következő művei egyházi érdekűek: Commentatio de sacris opertis veterum christianorum sive de disciplina. quam vocant arcani. (Göttingen, 1790.) A vallás szeretetreméltó volta (Urania, 1794.). Systema rei scholasticae evangelicorum aug. conf. in Hungaria (Név n.). (1806.) Die Schule der ev. Gemeinde A. C. in Pest (Név n.). (Pest, 1816.) Emlékbeszédet tartott fölötte magyarul Tavasi Lajos, németül Kánya Pál, melyek ki is vannak adva.

Irodalom: Szelényi Ödön: A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (Theol. Szaklap, 1915.).