Rózsahegyi ev. zsinat, 1707. ápr. 3-tól 10-ig a Petrőczy István kuruc tábornok elnöklete alatt ülésezett. A dunántúli és erdélyi evangélikusokon kívül valamennyi képviselve volt rajta. A nagy rendetlenségbe jutott egyházi viszonyok javítására huszonöt cikkelyben hozott törvényeket; a püspöki kart megbízta általánosan kötelező →agenda készítésével: újra beosztotta az →egyházkerületeket, melyeknek számát a képviselt területen négyben állapította meg. A pietizmus ügyében heves összetűzések történtek a zsinaton, de ez éppen az éles ellentétek miatt kikerülte vele szemben a merev és türelmetlen állásfoglalást, s inkább csak elvileg nyilatkozott ellene. Végzéseit, melyek már a következő évben megjelentek Zsolnán, megsemmisítette ugyan az 1712–15-i országgyűlés, de a gyakorlatban mégis érvényben maradt jó részük. Legutóbb →Szeberényi János tette közzé őket (Corpus maxime memorabilium synodorum… 63–91. l.), magyar fordításban pedig →Zsilinszky Mihály e zsinatról szóló „Egy forradalmi [!] zsinat története” (1889.) c. művében.