Rozgonyi József (Tolcsva, 1756. szept. 30. – Sárospatak, 1823. ápr. 25.) ref. tanár. Tanult Sárospatakon, hol 1772. jún. 29-én →subscribált, majd kollégiumi könyvtárnok és segédtanár volt. 1784-ben külföldre indult, s előbb Bécsben, 1785 októberétől Utrechtben, 1788-tól Londonban és Oxfordban, majd Franciaországban és Svájcban, végül 1789-től Göttingenben gyarapította ismereteit. Visszajővén hazájába, 1791-ben Losoncon, 1798-ban Sárospatakon lett tanár. A →Helytartótanács által 1790-ben tervezett akadémiának ő is kijelöltetett tagjául. – Egyházi érdekű művei: Jó gymnasium… (Losonci székfoglalója). (Buda, 1791.) Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani. (Pest, 1792.) Drágalátos részekből… (Gyászbeszéd gr. Teleki József felett). (Uo. 1797.) De socratica philosophandi ratione nostris temporibus revocanda (Sárospataki székfoglalója). (Sárospatak, 1798.) Észrevételek azon még kézírásban levő s a Kant ízlése szerint készült munkára nézve, melynek neve: Erkölcsi tudományok megrostálása. (Uo. 1813.) Responsio ad immodesti anonymi recensentis crises contra „Dubia…” allatas. (Uo.. 1816.) Brevis systematis scholarum ref. S. Patakiensium novissimi conspectus. (Uo. 1818.) A pap és a doktor a sínlődő Kant körül… (Név n.) (Pest, 1819.) Aphorismi historiae philosophiae… (Sárospatak 1821.) Néhai Vay József… emlékezete (Több más beszéddel együtt). (Uo. 1822.) A felette Nyiry Istvántól és Major Józseftől tartott beszédek szintén megjelentek. – Unokája volt ifj. →Csécsi Jánosnak.

Irodalom: Rácz Lajos: Egy magyar és egy német antikantianus érintkezése (Sp. Ref. Lapok, 1910.).