Bázeli magyar bibliák (A) elseje 1750-ben jelent meg Gerdesius Dániel groningeni professzor tetemes segélyével Imhof könyvárus kiadásában, az 1747. évi utrechtinek alapul vételével. Ötezer példányban nyomtatták, melyek közül kétezernek Szathmárnémethi Pap István és Török Ferenc Bázelben tanuló lelkészjelöltek, mint a könyv korrektorai, háromezernek pedig a kiadó és Beck J. Kr., az ottani egyetemen teol. tanár és dékán írták az előszavát, amazok magyarul, emezek latinul. A nevezett magyar ifjak a kétezer példány tulajdonukba jutása iránta kiadóval kötött szerződésüknek nem bírván megfelelni, az ennek következtében szenvedett kárukért Beck professzort okolták, kit a Török hazatérte után Szathmárnémethi nyilvánosan is több súlyos váddal illetett. Beck a debreceni tanári karhoz fordult elégtételért, amit meg is nyert. Szathmárnémethit ugyanis végleg eltiltotta a →tiszántúli egyházkerület a lelkészségtől, s kénytelen lett azután nyomdászattal foglalkozni, e minőségében 1755-től Nagykárolyban működvén. – Ugyancsak Bázelben 1764-ben és 1770-ben is napvilágot látott a magyar biblia.