Bécsi békekötés alatt rendszerint azt szokás érteni, mely →Bocskay István és Rudolf király között hosszas alkudozások után 1606. jún. 23-án jött létre s a m.o-i protestánsok vallásszabadságának legfőbb biztosítéka volt huzamos időn keresztül, mert hiszen a →Bethlen Gábor békekötései is mind ennek voltak a megerősítései. Egyéb kérdésekre, így Magyarországnak a Habsburg-házhoz való viszonyára szintén kiterjeszkedik ugyan, de azok a leglényegesebb pontjai, melyek a róm. katolikusok és protestánsok közti viszonyt szabályozzák. Megalkotásában →Illyésházy István szerezte a legnagyobb érdemeket, kinek igen sok küzdelmébe került a megkötése is, valamint a törvénybe iktatása is, ami aztán az 1608-i országgyűlésen némely, a protestánsok javára szolgáló módosításokkal történt meg.

Irodalom: (Sinai Miklós): Sylloge actorum publicorum, quae pacificationis Viennensis historiam illustrant (1790.), Pálkövi Antal: Bocskay és a b. b. (Sp. Füz. 1857.), Nemes Elek: Az 1606-iki b. b. létrejöttének története (1879.), Szilágyi Sándor: Egy régi „árulás” történetéhez („Történeti Rajzok” c. kötetében 1880.), Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai (I. k. 1881.), Révész Imre: A b. b. rövid története magyar prot. egyházügyi tekintetben (Dt. Prot. Lap, 1892.), Pokoly József: Bocskay István és a b. b. (1906.) és a Bocskay István a. irodalom.