Reverzális, a róm. kat. egyházjog szerint az a kötelező ígéret, melyet vegyes házasság esetében a nem róm. kat. féltől arra nézve követel a plébános, hogy összes gyermekeit római katolikusoknak fogja nevelni. Kezdeményezése Magyarországon Keresztély Ágost esztergomi érsektől indult ki, de az I. →Carolina Resolutio után vált általános gyakorlattá. Újabb tápot adott neki az 1791. évi XXVI. tc. amaz intézkedése, hogy a róm. kat. apától nemzett gyermekek mind római katolikusok kell hogy legyenek, míg a nem róm. kat. apától és róm. kat. anyától származók közül csak a leányok kötelezőleg azok, de a fiúk is követhetik anyjuk vallását, a vegyes házasságok megkötésének jogát pedig a róm. kat. papoknak tartotta fenn. Ezt az utóbbi intézkedést az 1844. évi III. tc. változtatta meg a protestantizmus javára, míg az 1868. évi LIII. tc. általában érvényteleneknek nyilvánította a reversalisokat. Ám a róm. kat. papok ezentúl sem szűntek meg zaklatni értük a protestáns házasulókat, míg aztán az ultramontanus törekvéseknek kedvező 1894. évi XXXII. tc. törvényesítette a hívek szerzésének ezt a módját, midőn lehetővé tette, hogy a vegyes házasságra lépő felek a házasságkötés előtt megegyezzenek afelől, hogy egyikük vallását kövessék összes gyermekeik.

Irodalom: Szádeczky Béla: A reversalis-ügy története Magyarországon (1899.), Schneller Zoltán: A gyermekek vallására vonatkozó jogszabályok története Magyarországon („Emlékkönyv az ág. hitvallás 400-ados évfordulója ünnepére” c. műben, 1930.), Polner Ödön: A reversalis-ügy fejlődése (1937.).