Radácsi György (Szepsi, 1846. dec. 31. – ?Sárospatak, 1928. jan. 11.) ref. tanár. Szepsiben kezdett tanulni. Azután Sárospatakon folytatta iskoláit, 1867-ben végezvén a gimnáziumot, 1871-ben a teológiát. Ekkor ugyanott segédtanár, 1873-ban pedig – miután közben külföldön is járt – rendes tanár lett a gimnáziumban, míg 1877-ben a →teol. akadémia bibliai tanszékére lépett elő. A →tiszáninneni egyházkerület 1892-ben tanácsbíróvá, 1896-ben egyszersmind főjegyzővé, a →konventnek előbb pót-, 1896-tól ismételten rendes tagjává, a →budapesti második zsinatnak rendes tagjává választotta. 1917-ben nyugalomba lépett, de még 1925-ig működött helyettesként. – Mint a →Sárospataki Lapoknak 1882-től 1886-ig társ-, 1887-től 1896-ig felelős szerkesztője és a →Sárospataki Ref. Lapoknak 1905-től főszerkesztője. irodalmi téren is dolgozott s ennek révén kezdettől 1915-ig választmányi tagja volt a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak. Nagy szerepe volt a gönci →Károlyi-szobor felállításában, aminek emlékét „A Károlyi-biblia háromszázados örömünnepének emlékkönyvé”-vel (1891.) ugyanő örökítette meg. A Sárospataki Irodalmi Kör részére, melynek egy ideig jegyzője, egy ideig ügyvezető elnöke, majd elnöke volt, több régi tankönyvet dolgozott át: Bibliai bevezetés, ó- és újtestamentumi szenttörténetek. A szenttörténetek rövid foglalata és a ker. egyház története, A ker. erkölcstudomány rövid foglalatja. A bibliafordítás reviziójában is részt vett. Sajtó alá rendezte az „Emléklapok az 1859–1867-es osztálytársak sárospataki találkozójáról” (1892.) c. füzetet. Nagyobb dolgozatai és önálló kiadványai: Egy főiskolai tankönyv (P. E. I. L. 1873.). Az átdolgozott Károlyi-bibliáról és bibliából (Prot. Szle, 1898.). Női arcképek. (Sárospatak, 1900.) Alkalmi beszéd… 1900. márc. 15-én (Uo. 1900.) Bibliai tanulmányok (I. f.. több nem jelent meg). (Uo. 1886–1906.) Emlékjelek, bizonyságok (3 k.). (Uo. 1906., 1910., 1928.) A múltak tanúbizonyságai. (Uo. 1920.) Egy ószövetségi kánontörténetbe is belékezdett, de csak három ívet nyomatott ki belőle. – Apósa volt →Harsányi Istvánnak, nagybátyja →Trócsányi Dezsőnek.

Irodalom: Radácsi-emléklapok (1928.).