Prónay Dezső br. (Pest, 1848. okt. 22. – Acsa, 1940. ápr. 7.) ev. vallású főúr. Az elemi és középiskolát családi körben végezte, azután jogot hallgatott Pozsonyban, Berlinben, Lipcsében, Pesten, hol 1871-ben jogdoktorságot szerzett. Ugyanez évben a →fejér-komáromi egyházmegye, 1874-ben a →dunántúli egyházkerület, 1883-ban az egyetemes egyház →felügyelőnek választotta. 1917-ben lemondott e hivataláról. Ugyanez évben a debreceni, 1929-ben a pécsi egyetemnek teol. díszdoktora lett s 1928-ban a budapesti egyetem is díszdoktorrá tette. →A Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak kezdettől fogva választmányi tagja volt. Országgyűlési képviselőséget több ízben viselt. Elnöke volt az 1913–16. évi →budapesti zsinatnak. – Egyetemes felügyelői minőségben tartott ülésmegnyitó beszédei mindig irányt mutattak, és – bár sokszor találkoztak ellenzéssel – erős meggyőződése állandóan biztosította részükre a megbecsülést. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság miskolci közgyűlésén tartott, Alkalmi beszéd”-e (Emlékkönyv… 1901.) hasonló hatást tett. Családi levéltárából →Stromp Lászlóval sajtó alá rendeztetett és kiadott egy kötetet a „Magyar Prot. Egyháztörténeti Emlékek” (1905.) c. alatt, Kéler Zoltán közreműködésével pedig „Emlékeiből és válogatott beszédei” (1923.) című kötete jelent meg.
|