Podmaniczky Pál br. (Bp. 1885. márc. 16. – Sopron, 1949. okt. 3.) ev. vallású egyetemi tanár. A gimnáziumot magánúton végezte s 1906-ban Pozsonyban tette le az érettségi vizsgálatot, de már 1903-tól ugyanott teológiát hallgatott, utána az 1907–8. tanévet Rostockban töltve. Miután egy ideig káplánkodott Modorban, 1910 elejétől teol. magántanár volt Pozsonyban, míg 1911 októberében lelkésznek ment Felsőszelibe. Majd 1917 őszén letévén a →teol. tanári vizsgálatot, 1918 elején rendkívüli tanár lett az eperjesi →teol. akadémián, melynek 1919-ben megszűnte után a Bethániánál lelkészkedett Budapesten. 1926. júniusában Debrecenben teol. doktorságot szerezvén, 1928-ban egyetemi tanárrá neveztetett ki Sopronba a vallástörténeti tanszékre. – 1917-től választmányi tagja volt a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak. – Művei: Egy szeretet-apostol (Bodelschwing). (Budapest, 1912.) Akarsz-e diadalmaskodni? (Skovgaard-Petersen után ford.). (Uo. 1914.) A ker. cultus lényegének kifejtése… (Pozsony, 1916.) A reformáció neveléstörténeti jelentősége. (Sopron. 1916.) Melanchthon Fülöp életrajza. (Budapest, 1917.) A misszió tudományának vázlata. (Debrecen, 1926.) Az ágostai hitvallás egyháza és a misszió (A „Hitvallás és tudomány” c. kötetben). (Sopron, 1930.) Több fordítása van még. – Sógora volt →Vargha Tamásnak, veje Vargha Gyuláné Szász Pólának.