Báthory Gábor id. (Solt, 1755. jan. 26. – Nagykőrös, 1842. febr. 12.) ref. püspök. Solton kezdte iskoláit. 1768-tól Kecskeméten, 1775 tavaszától Debrecenben tanult s itt 1782-től →köztanító, 1785-től →senior volt. 1786-ban külföldre ment s ezévi okt. 21-én a marburgi egyetemre iratkozott be. Miután harmadfél év alatt Németországnak és Svájcnak több egyetemét is meglátogatta, visszatérve hazájába 1789-ben tassi, 1792 tavaszán dunapataji, 1796 júniusában pesti pap lett. A →pesti egyházmegye 1805-ben →esperessé, a →dunamelléki egyházkerület 1796-ban aljegyzővé, 1808-ban főjegyzővé választotta a püspökségre következés jogával s így 1814-ben minden újabb választás nélkül foglalta el a püspöki széket. 1805-ben →országgyűlési lelkészséget is viselt. Az ő buzgólkodására épült Pesten 1830-ban templom. A →papmarasztás divatjának ő vetett véget kerületében, melynek egyházaiban 1816–19-ben nevezetes →egyházlátogatást végzett. 1838-ban lemondott a pesti lelkészségről s Nagykőrösre költözvén, onnan igazgatta az →egyházkerületet, haláláig. – A göttingeni egyetem 1817-ben teol. díszdoktorrá tette. A nagyváradi bibliának 1805-i pesti kiadása az ő javításaival látott napvilágot. Művei: Lucifernek az égről lett leesésén való öröm (Prédikáció I. Ferenc győzelmei alkalmával). (Pest, 1799.) A ker. vallás igazságának… megmutatása. (Vác, 1807.) A hűséges és okos lelkipásztor (→Tormássy János püspöki beiktatásán tartott prédikáció). (Szeged, 1809.) A nagy emberektől viselt püspöki hivatal (Püspöki beiktatásakor). (Uo. 1815.) Az Úr Istennek tetsző evangeliumi szolgálat (Prédikáció). (Uo. 1816.) Emlékezetkövekkel megrakott temetőkert (2 k.). (Uo. 1820–21.) Az evangeliumi ker. tolerantia két prédikációban előadva (Név n.). Uo. 1822.) (Még abban az évben négy kiadást ért.) Lehet-e, van-e egyedül idvezítő eklézsia… ? (Prédikáció.) (Uo. 1822.) A lélek halhatatlanságának és a test feltámadásának… bizonyos volta (Prédikáció az előbbivel együtt). Nem emberekre, hanem angyalokra bizatott főpásztori hivatal (→Tóth Ferenc püspöki beiktatásán). (Veszprém, 1828.) Megjelentek még külön füzetekben a gr. →Teleki József (1796.), gr. Teleki Lászlóné gr. Teleki Mária, (1800.), Beleznay Ferenc (1803.), Mocsáry Antalné Darvas Mária (1803.), Sárói Szabó Sámuel (1804.), Gyürky István (1808.), Darvas Ferenc (1810.), br. Prónay Lajosné gr. Wartensleben Katalin (1812.), Cseh-Szombathy József (1815.), Puky Simonné Borbély Borbála (1816.), és Gyürky Pálné Bay Franciska (1816.) felett tartott prédikációi, de ezek mind fel vannak véve említett kétkötetes gyűjteményébe. Kéziratban is számos munkája maradt. A felette →Polgár Mihálytól, →Tatai Andrástól és Fitos Páltól tartott beszédek szintén ki vannak adva. – Egyenesági leszármazottja →Körmendi Péter tiszántúli püspöknek.

Irodalom: B. G. dunamelléki superintendens püspöki látogatása 1816–19-ben (P. E. I. L. 1885.).