Mocko János (Szenic, 1843. jan. 26. – Szenic, 1911. nov. 17.) ev. lelkész. 1855-től Modorban, 1857-től Pozsonyban, 1862-től Besztercebányán tanult, 1863-tól Rostockban és Erlangenben teológiát hallgatott. 1867-től nevelősködött, 1870-től Óturán →káplánkodott, míg 1874 tavaszától helyettes, 1876 januárjától rendes lelkész volt Csácsón. 1891-től →al- 1899-től →főesperese volt a →nyitrai egyházmegyének. Ez állásáról 1902-ben lemondott. – Szlovák egyháztörténelemmel foglalkozott és énekeket költött e nyelven. Kisebb dolgozatai a szlovák egyházi közlönyökben jelentek meg. Hasonló nyelvű művei: Tranovszki György élete. (Szenic, 1891.) Útmutatás az úrvacsorához járulóknak. (Uo. év n.) →Masnicius Tóbiás. (Uo. 1896.) Stranszky Dániel és kora. (Rózsahegy, 1897.) →Kalinka Joachim püspök. (Békéscsaba, 1897.) Kövess engem! (Egyházi írók életrajza.) (Liptószentmiklós, 1899.) A miavai ág. h. ev. templom elvételének története. (Uo. 1901.) →Láni Illés. (Uo. 1906.) Kiadta a →Tranoscius „Cythara sanctorum”-át átjavítva és irodalomtörténeti előszóval ellátva.