Markovics Mátyás (Dobrónya, 1707. febr. 27. – Szarvas, 1762. ápr. 14.) ev. esperes. Miután Selmecbányán, Besztercebányán és Pozsonyban elvégezte iskoláit, 1731 őszén kiment a jenai egyetemre. Hazatérvén, 1734 októberében lelkész lett Szarvason. Valamikor 1754 után →esperessé választotta a →pest-békési egyházmegye. – Buzgó tevékenységet fejtett ki mind lelkészi, mind esperesi hivatalában, de irodalmi téren is. – Művei: Discrimen lucis atque tenebrarum vitae atque mortis. (Jena, 1733.) A vizet szomjúhozó szarvas vagy a szent Miatyánk (szlovákul). (Hely n. 1746.) A családok látogatásának szüksége (szlovákul). (Hely n. 1747.) Apostata innocens indignitatem confessionis suae demonstrans (szlovákul). (Hely n. 1750.) (II. kiad. Prága, 1783.) Ének a parasztság dicsőítésére (németből szlovákra ford.). (Hely n. 1752.) A keresztyén tűzoszlop (Szlovák imák és énekek). (Pest, 1752.) Ó- és új-szövetségi egyháztörténet (szlovákul). (Boroszló, 1765.) Sok munkája maradt kéziratban is. – Apósa volt ifj. →Tessedik Sámuelnek.