Mária királyné, (Brüsszel, 1505. szept. 17. – *Cigales, Spanyolország, 1558. okt. 18.) II. Lajos magyar király felesége, V. Károly és I. Ferdinánd nővére. Mióta 1521-től a magyar királyi udvarban élt, itt a reformáció szellemében működő udvari papokat (→Cordatus, →Henckel tartott, s általában nem leplezte a reformáció iránti rokonszenvét. Ennek hírére Luther levelezésbe törekedett jutni vele, s a II. Lajos halála után 1627-ben neki ajánlotta „Vier tröstliche Psalmen” c. könyvét; őmaga meg egy az üldözésekről panaszkodó éneket szerzett. Ferdinánd szemrehányásai mit sem értek el nála, amennyiben az erre következő évben ismét Henckelt vette magához udvari papjául. Csak 1531-ben vált meg tőle és általában reformpárti környezetétől, mikor Németalföldre ment helytartónak. De azért még 1539-ben is azt jelentették róla a császárnak, hogy pártolja a lutheránusokat. 1555-ben Spanyolországba vonult.

Irodalom: Fraknói Vilmos: M. magyar királyné állása a reformáció irányában (1879.), Payr Sándor: M., a humanista magyar királyné (1905.), Ortvay Tivadar: Habsburgi M. és férje, II. Lajos magyar király kath. igazhivőségének kérdése (1913., egy teljes hiábavaló kísérlet a történeti tények kiforgatására), Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig (1922.), Thienemann Tivadar: Mohács és Erasmus (1925.).