Laurenti János (Pálosnagymező, ? – ?, ?) ev. lelkész. Tanult Eperjesen, hol 1671-ben →köztanító lett, s még a kollégium bezárása és a tanárok elűzetése után is visszatért oda titokban tanítgatni. Ezt is kénytelen levén 1675-ben beszüntetni, végleg távozott onnan. 1688-tól Fakóvezekényen lelkészkedett. További sorsa ismeretlen. – Műve: De vitae termino a supremo numine hominibus praefixo. (Bártfa, 1671.) Respondeált a „De salute et justificatione nostra” (1668.) és a „De conciliis oecumenicis ecclesiae catholicae et eorum autoritate” (1668.) tartott vitákon.