Laucsek (Gallik) Márton (Turócszentmárton, 1732. máj. 19. – Szakolca, 1802. febr. 9.) ev. lelkész. 1740-től Necpálon, 1747-től Pozsonyban, 1750-től Sárospatakon és 1752-től Késmárkon tanult, ahonnan 1754 márciusában Berzétére ment kántornak. 1756-ban Kuntapolcán, 1759 augusztusában Derencsényben, 1761-ben Felsősajón, 1783 májusában Szakolcán lett lelkész. – Művei: Dobsinszky Gotthard életrajza (szlovákul). (Hely n. 1774.) Magyarázatok a vallás különböző cikkeiről (szlovákul). (Pozsony, 1776.) Aranybánya (Szlovák imák és énekek, főleg bányászok használatára, nagyobb részből németből ford.). (Uo. 1776.) A tanítványok könnyeinek Krisztustól való letörültetése (Beköszöntő prédikáció szlovákul). (Szakolca, 1783.) Az első keresztyéneknek ama tíz fő üldöztetésekről szóló história (Benkendorff után magyarra ford.). (Pozsony, 1787.) Szlovák concordantia. (Uo. 1791.) Templommegnyitási prédikáció (szlovákul). (Szakolca, 1797.) Kiadta továbbá →Schmal Andrásnak „Rövid elemzése öt hitcikknek” c. szlovák művét s azt magyarra is lefordította. Kéziratai szintén maradtak, jelentékeny számmal egyháztörténeti érdekűek, melyek jobbára régi magyarországi prot. kútfők másolatai.