Lani Illés (?, 1570. – Biccse, 1618, nov. 5.) ev. püspök, Dániel apja, Dávid nagybátyja. Turóc vármegyében született. Tanulmányait Nagyőrön fejezte be, hol 1595-ben tanár lett. Jelen volt a →késmárki colloquiumon. 1596-ban →rektornak ment Jolsvára, 1597-ben lelkészül hívták Mosócra, s 1602-ben →esperessé választotta a →turóci egyházmegye. Miután 1608-ban Biccsére ment a →Thurzó György udvari papjának, itt már 1609. jan. 21-én felsőtrencséni esperessé, az 1610. évi →zsolnai zsinaton pedig az akkor szervezett →biccsei egyházkerület első püspökévé tétetett. A lutheri tanoknak szóval és tollal egyaránt védelmére kelt, kiváló eréllyel lépett fel a Moschovinus János lengyelországi paptól Magyarországon is hirdetni kezdett „photinusi” tanokkal szemben, amelyek ellen 1616. febr. 26-án zsinatot tartatott Biccsén, mely amazt a világi hatóságnak adta át a megillető büntetés végrehajtása céljából. – Művei: Scutum libertatis christianae in usu ceremoniarum, nominatim autem imaginum… (→Tolnai Fabricius Tamás ellen). (Bártfa, 1595.) Defensio libertatis christianae in usu imaginum… (Ugyanaz ellen). (Uo. 1599.) Gyászbeszéd Thurzó György felett (szlovákul). (Prága, 1617.) Három prédikációk az üdvözült Éliás Lani prédikációi közül (Szlovákról magyarra fordítva kiadta →Zólyomi Perinna Boldizsár). (Kassa, 1620.) Minden valószínűség szerint ő a szerzője az „Apologia pro synodo solnensi ejusque constitutionibus…” (Kassa, 1610.) c. műnek is. →Abrahamides és →Melik püspöktársaival együtt szlovákul közre bocsátotta Luther kátéját (1612.), melynek 1634-i új kiadásában függelékül, úgyszintén a Pribis, majd Tranoscius énekeskönyvében több szlovák egyházi éneke van közölve, amelyek közül ötöt magyar fordításban adott ki →Jeszenszky Károly „Régi hangok” (1890.) c. gyűjteményében. – Veje volt →Gera Konrádnak.

Egyik fia, Lani Gergely szintén püspök volt, de a →bányai egyházkerületben (1635–1651.).

Irodalom: Mockó János: Elias Lani (szlovákul, 1906.)