Kvacsala János (Petrőc, 1862. febr. 9. – Becs, 1934. jún. 9.) ev. tanár. A gimnáziumot Szarvason, a teológiát Pozsonyban végezte. Azután a lipcsei egyetem hallgatója volt, melyen 1886-ban bölcsészetdoktorságot szerzett. Hazatérve, ez évben helyettes, 1888-ban rendes tanára lett a pozsonyi lyceumnak. 1893 júliusában teol. doktorságot szerzett a bécsi teol. fakultáson, s egyidejűleg az egyháztörténelem tanárául hívta meg a dorpati egyetem. 1920-tól ismét Pozsonyban működött →teol. akad. tanári állásban, melyről 1933-ban nyugalomba lépett. – A varsói egyetem a teológia díszdoktorává tette. Tagja volt a →budapesti első zsinatnak. – Nagyobb dolgozatai és önállóan megjelent művei: Über J. A. →Comenius Philosophie. (Lipcse, 1886.), Comenius és a Rákóczyak (Bp. Szle, 1889.). J. H. Alstedt (Ungarische Revue, 1889.). Egy álpróféta a 17. században (Sz. 1889.). A 17. századbeli chiliasmus történetéhez (Prot. Szle, 1890.) →Kalinka Joachim superintendens első vizsgálati fogsága (Uo. 1890.). →Bisterfeld János Henrik élete. (Budapest, 1891.) Egy félszázad a magyarországi philosophia történetéből 1630–1680. (Bp. Szle, 1891.). Johann Amos Comenius. (Lipcse és Bécs, 1892.) Emlékbeszéd… Comenius-ünnepélyen. (Pozsony, 1892.) Az angol–magyar érintkezések történetéhez (Sz. 1892.). Irenische Bestrebungen zur Zeit des dreissigjährigen Krieges. (Dorpat, 1894.) Kurzer Bericht über meine Forschungsreisen (Uo. 1895.) Fünfzig Jahre im preussischen Hofpredigerdienste. (Uo. 1896.) Eine böhmische Gesandschaft in Berlin 1723. (Uo. 1896.) D. E. Jablonsky’s Briefwechsel mit Leibniz… (Berlin, 1897.) II. Rákóczi Ferenc porosz összeköttetései történetéhez (Sz. 1898.). Comenius levelezése (csehül). (Prága, 1898–1902.) J. V. Andrea’s Antheil an geheimen Gesellschaften. (Dorpat, 1899.) Jablonsky und Grosspolen. (1901.) Die paedagogische Reform des Comenius in Deutschland bis zum Ausgang des 17. Jahrhunderts. (1904.) Th. Campanella. (1909.) Analecta Comeniana. (1909.) J. A. Comenius. (1914.) Comenius levelei az égbe (szlovákul). (Pozsony, 1925.) A reformáció története Szlovenszkóban 1517–1711. (Szlovákul.) (Liptószentmiklós, 1935.) Egyik szerkesztője volt 1930-tól 1933-ig a „Hit és tudomány” (szlovákul) c. teol szaklapnak.