Komjáti ref. egyházmegye (másképpen ürményi), a →samarjai kerületben, mely Nyitra vármegye déli részét és Komárom vármegye észak-keleti csücskét foglalta magában, kiterjedve Barsnak és Esztergomnak egy pár ezzel szomszédos községére is. Az üldözések alatt annyira megfogytak egyházai, hogy a 18. század közepére, mikor már egyedül a kamocsai egyház maradt meg belőle, föl kellett adnia különállását, s később újraéledt egyházai megoszolva részint a →barsi, részint a →komáromi egyházmegyének váltak alkatrészeivé. Virágzása idején 30 körüli anyaegyházból állott. – →Esperesei közül a következők neve ismeretes: Dobronoki Miklós komjáti, érsekújvári l. 1610-ig, Súri Orvos Mihály komjáti l. 1610–1614. Nemesnépi Dániel komjáti l. (1617.) (1641. máj.), Tolnai Borbély Gergely (1647. máj.). Kőrösi István ürményi l. (1648. dec.) (1654. máj.), →Szathmári Ötvös István érsekújvári l. 1663-ig, ifj. →Száki János ekeli l. 1672-ig, Kiskomáromi István kismányai, szentmihályúri l. 1705 körül még. Nagymegyeri Besnyei György vágfarkasdi, kamocsai, madari l. 1712–1749, még más →egyházmegyében fekvő utolsó egyházából is vive ezt a hivatalát.