Klein Sámuel (Ménhárd, 1784. – Felka, 1835. nov. 7.) ev. lelkész. Késmárkon tanult, ahonnan külföldre ment, és 1808. máj. 4-én a lipcsei egyetemre iratkozott be. Már 1809. jan. l-én lelkész lett Felkán, ahol új templom és egy gazdag levéltár őrzi tevékenysége emlékét. A →szepesi tizenháromvárosi egyházmegyében jegyzői, majd →alesperesi tisztet viselt. – Kiváló egyházi író volt, kinek ily irányú művei: Kurzgefasster Religionsunterricht für die ev. Jugend der Stadt Felka. (Lőcse. 1811.) Drei Predigten bei besonders feierlichen Gelegenheiten (→Fabriczy Andrásnak egy prédikációjával a három után). (Uo. 1817.) Haus- und Andachtsbuch (Egész évre való prédikációk gyűjteménye. →Munyay A. L. és →Rumann M. F. társaságában, 2 k.). (Kassa, 1826–27.) Den Geist dämpfet nicht (Prédikáció egyházkerületi gyűléskor). (Buda. 1827.) Predigt am… 300 jährigen Jubelfeste… des erzherzoglichen Hauses… (Lőcse, 1827.) Parentation… (Fabriczy András felett). (Uo. 1830.) Tentamen juris ecclesiastici evangelicorum aug. conf. addictorum in Hungaria. (Lipcse. 1840.) (II. kiad. uo. 1844.) Írt még énekeket a felkai régi templomnak elhagyási és az újnak felavatási ünnepélyére (1817.). Más szakbeli munkái is vannak. Számos egyháztörténelmi följegyzése maradt kéziratban.