Keresszegi Herman István (Körösszeg, ? – Debrecen, 1641. márc. 19.) ref. püspök. Debrecenben tanult, ahol 1609. aug. 9-én →subscribált s 1612-ben →senior is volt. Külföldre is ellátogatott, 1613. nov. 26-án a marburgi, 1614. ápr. 23-án a heidelbergi egyetemre iratkozott be. Hazatérve. 1616-ban zilahi lelkész s 1620 júniusában egyszersmind a →szilágyi egyházmegye →esperese lett. A →tiszántúli egyházkerület megbízásából 1625-ben keresztül vitte, hogy a →máramarosi egyházmegyében is érvényre jusson az új naptár. 1629. nov. 25-én az egyházkerület közzsinata püspökké választotta, s mint ilyent, a következő évben Debrecenbe hívták lelkésznek, hol csakhamar szintén esperessé is tette a →debreceni egyházmegye. A lelkészi állás tekintélyének emelésére s az egyházban a rend és haladás biztosítására hathatósan közreműködött. – Művei: Magyar gyászbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna temetésén (Az „Exequiarum Caeremonialium… libelli duo” c. könyvben). (Gyulafehérvár, 1624.) Halotti prédikáció gr. Bethlen Krisztina felett (A „Temetési pompa” c. könyvben). (Debrecen. 1632.) A hit és jóságos cselekedetek tündöklő példáiról való prédikációk. (Uo. 1635.) Az keresztyéni hitnek ágazatiról való prédikációknak tárháza (Az előbeszéd után a teljes →Heidelbergi Káté fordításával, csak a bibliai utalások és idézetek hiányzanak). (Uo. 1640.) Kiadta továbbá Margitai Péternek hátrahagyott „Temető prédikációi”-t (1632.) s új kiadásban közrebocsátotta Gönczi Györgynek „De disciplina ecclesiastica” c. kánonoskönyvét. megtoldva a „Nagyobb cikkek”-kel s egyes zsinatok végzéseiből általa összeállított és az 1633-i közzsinaton „Appendices” név alatt helyben hagyott határozatokkal (Uo. 1633.). Respondeált a „De Deo et s. trinitate” (1614.) és a „De sacrae scripturae canone, authoritate et perfectione” (1614.) tartott vitákon.