Kenessey Béla (Szeged, 1858. szept. 14. – Kolozsvár, 1918. jan. 8.) ref. püspök. Tanulmányait Budapesten végezte, hol 1877-ben az egyetem bölcsészeti karára, 1879-ben a teol. akadémiára iratkozott be, melyről 1881-ben az utrechti egyetemre ment ki, de az 1882–83. tanévben ismét Budapesten hallgatta a teológiát. Ezután egy évig teol. segédtanár és →senior, két évig rk. tanár volt, míg 1886-ban rendes tanár lett ugyanott a bibliai tudományok egyik tanszékén. A →dunamelléki egyházkerület 1891-ben aljegyzővé, az országos közalapi bizottság 1892-ben előadóvá választotta. 1889-től 1895-ig a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak pénztárnoki és titkári hivatalát vitte, ezentúl választmányi tagja volt haláláig. 1895-ben Kolozsvárra ment a teol. akadémia igazgatójának s itt 1899-ben főjegyzővé, 1901-ben konventi taggá, 1908 elején püspökké választotta az →erdélyi egyházkerület. Mint ilyent, a genevai egyetem 1909-ben teol. díszdoktorává tette. – Szorgalmas írói működést folytatott. Szerkesztette a →Prot. Szemlét (1889–1895. jún.), a Károlyi-emlékkönyvet (1890.), a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Évkönyveit (1890–1893.) és a Prot. Árvaházi Képes Naptárt (1892-től több éven át). Számos kisebb dolgozata és vezércikke jelent meg a P. E. I. L.-ben és az erdélyi egyházkerület hivatalos lapjaiban. Részt vett a bibliafordítás átdolgozásában is. Önálló művei és nagyobb dolgozatai a következők: A holland népiskolai szervezet (P. E. I. L., 1882.). A héberekhez írott levél christológiája (Uo. 1883.). János evangéliumának isagogikai ismertetése. (Budapest, 1884.) A hexateuch előállása. (Uo. 1886.) Újévi egyházi beszéd. (Uo. 1887.) Az ótestamentum paedagogiája. (Uo. 1887.) Lelkészavatási beszéd. (Uo. 1888.) Női jellemképek a bibliából. (Uo. 1890.) Keresztyén tanítások. (Uo. 1891.) →Ballagi Mór (P. E. I. L., 1891.). Jelentés az egyházi közalap tízéves működéséről. (Budapest, 1892.) Az ótestamentum társadalmi eszméi és intézményei (Prot. Szle., 1893.). A prot. egyház társadalmi munkássága (Uo. 1894.). A biblia női alakjai. (Budapest. 1894.) Az essenusok (Prot. Közlöny, 1896.) A ker. társadalmi munka köréből (P. E. I. L., 1897.). Bibliai kalauz. (Budapest, 1897.) Néhány szó a lelkészképzésről (Értesítő, 1897.). A theologia: tudomány (Uo. 1898.). Tudomány és theologia (Uo. 1899.). A hit és az akarat (Uo. 1900.). A ker. individualismus (Uo. 1901.). A keresztyénség lényege. (Kolozsvár, 1901.) A vallás mint lelki életünk követelménye (Értesítő, 1902.). Mi az igazság? (Uo. 1903.) Az igazi bölcseség (Uo. 1904.). Patmosi hangok (Prédikációk Van Oosterzee után). (Uo. 1904.) A theologia (Uo. 1906.). Kálvin János emlékezete (Ref. Szle., 1909.). Széchenyi világnézete és életbölcselete (A „Széchenyi eszmevilága” c. kiadványban). (Budapest, 1912.) Háború és vallás (A „Háború és élet” c. kötetben). (Kolozsvár, 1914.) A reformáció társadalmi jelentősége (Prot. Szle., 1917.). – továbbá azok a beszédei és imái, melyeket a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság kolozsvári vándorgyűlése alkalmával (1898.) Erzsébet királyné emlékére (1898.), →Szász Domokos temetésén, majd emlékére (1899.); →Bartók György temetésén (1907.), püspöki beköszöntőjéül (1908.) és →Baksay Sándor temetésén (1915.) tartott. Átnézte →Forgács Gyulának „A belmisszió és cura pastoralis kézikönyve” c. művét.

Irodalom: Schneller István: Dr. K. B. ref. püspök emlékezete (Ev. Egyházi Élet, 1918.), „Isten akarata” címmel emlékfüzet (1918.), Ravasz László: Sötétségben világoskodó lámpás (1918.).