Kármán József (Losonc, 1738. szept. 29. – Losonc, 1795. ápr. 5.) ref. püspök, az előbbinek fia. Tanulmányait szülőföldjén, Körmöcbányán, Pozsonyban és Debrecenben végezte, hol 1754. aug. 7-én lett →togatus. Külföldre is elrándulván, 1760. nov. 9-én a baseli egyetemre iratkozott be s ott időzött egy évig. Hazájába visszajőve, 1762 februárjában tanári, 1763 februárjában pedig lelkészi állást foglalt el szülővárosában. A →drégelypalánki egyházmegye 1789-ben →esperessé, a →dunántúli egyházkerület 1790-ben főjegyzővé, 1794 májusában püspökké választotta. – Tagja és főjegyzője volt a →budai zsinatnak. Jelentékeny munkásságot fejtett ki az irodalom terén. – Művei: Rebeka kiadása (Gyászbeszéd Szentkereszti Sándorné Batik Rebeka felett). (Pest, 1783.) Két gyászbeszéd Csoma Zsigmond felett. (Uo. 1783.) Istennel való társalkodás a reggeli órákon (Sturm K. K. után németből). (Pozsony, 1784.) Istennel való társalkodás az estvéli órákon (Tiedge J. F. után németből). (Uo. 1784.) Eklézsiai agenda (3 szakasz). (Uo. 1787–89.) Az esztendőnek szakaszaira és sátoros ünnepekre s egyéb alkalmatosságokra templombéli könyörgések (Az előbbi mű 4. szakasza gyanánt). (Uo. 1789.) Katechismus vagy a ker. vallásban való oktatás (Osterwald után). (Uo. 1789.) Kéziratban is maradtak művei, kivált gyászbeszédek. – Atyja volt a hasonló nevű hírneves írónak (1769–1795.).