Juhász István (Nagyenyed, 1915. ápr. 16. –) ref. vallású egyetemi tanár. Nagyenyeden tanult 1932-ig. Ezután Kolozsvárt négy évig ref. teológiát, félévig Bukarestben s félévig Nagyszebenben gör. kat. teológiát, 1937–39-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészetet hallgatott. Ettől fogva a bukaresti magyar főiskolai diákotthon igazgatója volt, 1941-től pedig a ref. egyházkerület igazgató-tanácsánál teljesített szolgálatot, míg 1942 elején az erdélyi tudományos intézet tanára lett. 1940-ben teol. doktorságot szerzett Debrecenben, 1947-ben teol. magántanárságot Kolozsvárt, hol 1949-ben tanár lett az egyetemi teol. fakultáson. – Művei közül egyházi érdekűek: Az erdélyi román egyház története (Az Út, 1936.). A legújabb Melius-tanulmányok (Uo. 1937.). A reformáció az erdélyi románok között (Kolozsvár, 1940.) A székelyföldi ref. egyházmegyék. (Uo. 1947.) – Leszármazottja →Zoványi Györgynek, veje →Tavaszy Sándornak.