Josephi Mihály Traugott (Medgyes, 1779. dec. 3. – ?, 1846. márc.) ev. lelkész. Medgyesen tanult. Majd külföldre ment s 1801-ben a tübingeni egyetemnek volt hallgatója. Hazatérve, előbb Alsóbajomban, 1813-tól Nagyekemezőn, 1825-ben Prépostfalván, majd még valahol másutt lelkészkedett. 1838-ban →dékánja lett a →bolkácsi káptalannak. 1846 márciusában a Nagyküküllőbe fulladt. – Egyházi művei: Entwürfe zu einigen Gemälden aus den Gefilden der Dichtkunst und der geistlichen Beredsamkeit. (Medgyes, 1816.) Worte des Ernstes und der Kraft über verschiedene Gegenstände der Religion, der Sittenlehre und des menschlichen Lebens. (Kassa, 1823.) (II. kiad. uo. 1828.) Frühlingsblumen… gesammelt in dem Garten der Menschheit und der Religion. (Uo. 1824.) Neuer Siebenbürgischer Merkur oder Beobachtungen, Ansichten und Urtheile über wichtige Gegenstände des Glaubens, der Wissenschaft und des Lebens… (Bécs, 1828.) Der Genius und der Mensch… (Uo. 1828.) Gott und der Mensch. (Uo. 1828.) Racionalizmusa miatt sok baja volt a cenzúrával, mely erősen megcsonkítgatta műveit.