Görömbei Péter (Tiszabercel, 1845. dec. 31. – Nagykálló, 1919. júl.) ref. esperes. Tanulmányait 1857–68-ban végezte Sárospatakon. Egy évi nevelősködés után nagykállói, majd szakolyi káplán, 1871-ben eperjeskei, 1876-ban nagykállói lelkész lett. 1896-ban →esperessé választotta a →felsőszabolcsi egyházmegye, s e hivatalában maradt ennek kettéválasztása után is, ekkor már a →középszabolcsi egyházmegyében. A →budapesti első zsinatnak pót-, a másodiknak és harmadiknak rendes tagja volt. – Számos cikket közölt az egyházi lapokban. Egyéb művei: A zászló mint győzelmi jelvény (Prédikáció). (Nyíregyháza, 1881.) A szerencse változandósága (Prédikáció). (Uo. 1881.) A nagykállói ev. ref. egyház története. (Sárospatak, 1882.) Vázlatok a (nagykállói) torony történetéből (Az általa szerkesztett „Emlékkönyv…”-ben). (Nyíregyháza, 1893.) A jövő egyháza. (Sárospatak, 1894.) Székfoglaló beszéd. (Nyíregyháza, 1896.) Ezredévi emlékbeszéd. (Nagykálló, 1900.) Elnöki megnyitó beszéd a szatmári békekötés 200 éves fordulója alkalmából. (Nyíregyháza, 1912.) Adatok az egyházmegyei nyíregyházai ref. leánynevelőintézeti internátus tízéves történetéhez. (Uo. 1913.) Emlékbeszéd b. e. →Kiss Áron püspök síremléke előtt. (Uo. 1913.) A konvent, (Debrecen, 1913.) Az országos ref. lelkészi nyugdíjintézet megnyitásának története. (Nyíregyháza, 1914.) Elnöki megnyitó beszéd, illetve jelentés a háborús viszonyokról. (Nagykálló, 1915.) Reformáció-ünnepi ima (Az egyházmegyei jegyzőkönyvben). Nyíregyháza, 1917.) A reformáció hatása a tudományok fejlődésére (Szintén a jegyzőkönyvben). (Uo. 1917.)