Görgényi ref. egyházmegye, az →erdélyi kerületben, 1641-ben szakadt el a marositól, melybe addig tartoztak egyházai. A 18. századnak a közepe táján 32, a vége felé 41, a 19. század vége felé 34, majd miután a →tekei káptalanból maradt egyháza, a tekei 1891-ben, négy másik szintén Kolozs vármegyében fekvő egyháza pedig 1903-ban a →nagysajói egyházmegyéhez csatoltatott, a →maroshévizi pedig időközben szerveztetett, 1920-ban 30 anyaegyházból állott, melyek három Kolozs vármegyei kivételével mind Maros-Torda vármegyében voltak. Azóta két egyházának megint a nagysajóihoz csatolása folytán 28-ra szállott alá egyházainak száma. Az →egyházmegye és egyházai történetét 1891–1894-ben közölte a kerületi Névkönyv. – →Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Hercegszőlősi István görgényszentimrei l. 1641-től (1647.), Baczoni Tamás alsóbölkényi l. (1648.), Baróti István vajdaszentiváni l. (1672.) 1686-ig, Técsi S. János magyarrégeni, görgényszentimrei l. 1686–1696, Csernátoni Péter magyarói l. 1696–1707, Enyedi István magyarpéterlakai l. 1707–1729, Ercsei Zsigmond erdőcsinádi l. 1729–1737, Vajna Miklós udvari l. Gernyeszegen 1737–1738, Pataki István görgényszentimrei l. 1738–1754, Ercsei Sámuel erdőcsinádi l. 1754–1761, Simon János marossárpataki l. 1761–1797, Péterfi László sáromberki l. 1797–1804, Simon Sámuel marossárpataki, pókai l. 1804–1815, Baczoni Incze István marosvécsi l. 1815–1822, Csiki György marosjárai l. 1822–1831, Albert Márton sáromberki l. 1831–1834, Szalma György marossárpataki l. 1834–1848, Szentkirályi János gernyeszegi l. 1848–1864, Benkő János magyarpéterlakai l. 1865–1889, →Lénárt József magyarói l. 1889–1896, Tavaszi József magyarpéterlakai l. 1896–1900, →Csekme Ferenc gernyeszegi l. 1901–1920, Kiss Lajos magyarói l. 1920-tól.