Gejza (Gejzanovics) József (Kolozsvár, ? – Kolozsvár, 1782. jan. 1.) unit. lelkész. Kolozsvárt tanult, 1768 őszétől 1769 tavaszáig →seniori tisztet viselvén. Miután ettől fogva Tordán →rektor, 1772 áprilisától Torockón lelkész volt, 1781 májusától Kolozsvárt lelkészkedett, s ez utóbbi helyen egyúttal a bibliai nyelveket is tanította. – Művei: Eleven temetség… (Gyászbeszéd Filep Erzsébet felett). (Kolozsvár, 1767.) Halottak ünnepe hamvas szombat… (Gyászbeszéd Dési Judit felett). (Uo. 1770., II. kiad. Pozsony, 1785.) Szerkesztett egy halotti →énekeskönyvet, melybe saját szerzeményeiből is vett fel, s hasonlóképpen vannak énekei a közönséges énekeskönyvben is. Magyarra fordította →Derzsi Gergely István „Diacrisis” c. munkáját „Munkácska, mely az Istenről és az isteni dolgokról értekezik és magában foglalja az erdélyi négy bevett vallások főbb cikkelyeit” (1764.) c. alatt, de kéziratban maradt, miként egy kötet prédikációja is.