BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Főgondnok, a magyarországi (valamint az el-szakadt részeken levő) ref. →egyházkerületek legfőbb világi tisztviselője, ki a püspökkel együtt elnököl és vezeti az igazgatást. Az →erdélyi kerületnek régebben négy volt, azonban már régóta öt van, kik hivatali idősebbség sorrendje szerint végzik a hivatali teendőket, az egyházkerületi gyűlésen pedig egyedül elnököl a jelenlevő legrégibb főgondnok. Ott korábbi eredetű is ez az állás, mint a magyarországi kerületekben, melyek fölé a →bodrogkeresztúri konvent szervezte. Egyes tanintézeteknek is vannak főgondnokaik, kivált Erdélyben, hol az egyházmegyei gondnokok közt is megkülönböztetnek főgondnokokat és algondnokokat, újabban ez utóbbiakat gondnok címmel. Egyházközségeknek szintén vannak főgondnokaik. Az unit. vallásközönség élén álló világiak szintén így neveztetnek.