Eklézsia-követés, az illem, erkölcsiség vagy közrend ellen vétők ama büntetése, mely szerint nyilvánosan, a gyülekezet színe előtt kellett vezekelniök. Régebben igen szigorú módozatok mellett folyt le, melyeket a XVIII. században felsőbb rendeletre szelídítettek a magyar prot. egyházak. Mostanában már jóformán kiment a szokásból.

Irodalom: Barla Jenő: Az e. k. a régebbi kálvinizmusban (Prot. Szle, 1909.)