BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Alstedt (Alstedtius) János Henrik (Ballersbach, 1588. – Gyulafehérvár, 1638, nov. 8.) ref. tanár. Tanult a szülőhelye közelében levő Herbornban, hol azután 1608-ban tanár lett. 1610-től bölcsészetet, 1619-től teológiát adott elő. Közben 1618-ban jelen volt a dordrechti zsinaton. 1629 elején mint már híres tudós Gyulafehérvárra hívta tanárnak →Bethlen Gábor a teológia és bölcsészet egyik tanszékére, melyen haláláig buzgón és sikeresen működött. A bölcsészetben Ramus és Lullus után haladt, míg teológiájának egyik jellemző vonását a chiliasmus képezte, amiben, de más tekintetben is, érezhető volt a hatása →Comeniuson. Nagy számú művei közül legelterjedtebb „Cursus philosophici encyclopaediá”-ja (1620.), mely későbbi átdolgozásában „Encyclopaedia universa” (1629., majd 1640.) címmel jelent meg, míg a teológia terén a legjelentékenyebbek: Triumphus bibliorum sacrorum. (Majna-Frankfurt, 1625.) Distinctiones per universam theologiam. (Uo. 1630.) Notationes ad pentateuchum et ad septem ita nominatas epistolas catholicas. (Gyulafehérvár, 1630.) Prodromus religionis triumphantis. (Uo. 1635.) Triumphus verae religionis. (Az előbbivel.) Üdvözlő verset írt →Kereszturi Pálhoz (1637.), epitaphiumot →Szenczi Molnár Albertről (1634.), gyászverset a Bethlen Gábor halálára (1630.). Apósa volt Bisterfeldnek.

Irodalom: Kvacsala János: J. H. Alstedt (Ungarische Revue, 1889.)